Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 9 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Slave Law in the American South: State V. Mann in History and Literature
Könyv tartalma:
A rabszolgaság az amerikai délen nem létezhetett volna a rabszolgákat gazdáik tulajdonaként meghatározó törvények nélkül. De az a tény, hogy a rabszolgák egyben emberek is voltak, korlátokat szabott ennek a kemény valóságnak. Amikor a törvény szigora és a gazdát és a rabszolgát összekötő összetett érzelmi kötelékek konfliktusba kerültek, a gazdák a bírósághoz fordultak.
Az egyik ilyen ügyben, az Állam kontra Mann ügyben Thomas Ruffin, az Észak-Karolinai Legfelsőbb Bíróság bírája úgy döntött, hogy a gazdák nem vonhatók felelősségre a rabszolgáik bántalmazásáért. Döntésének jogalapját megfogalmazva Ruffin bíró a rabszolgaság logikájáról alkotott saját nézetét is felfedte, amelyben a tulajdonos jogait szentesíti, miközben saját elborzadását fejezi ki a rabszolga rossz bánásmódja miatt.
Mark Tushnet jogtörténész, a középkor előtti rabszolgajog egyik legnagyobb élő szaktekintélye most megmutatja, hogy egy ilyen egyszerű eset tanulmányozása hogyan világíthat meg egy egész társadalmat. Azok számára, akik gyűlölték a rabszolgaságot, az ügy képviselte mindazt, ami elviselhetetlen volt ebben az intézményben; azok számára, akik védték, olyan bosszantó és tartós problémákat vetett fel, amelyeket nem lehetett elvitatni.
A State kontra Mann ügy fontosságának további bizonyítékaként Harriet Beecher Stowe még második rabszolgaságellenes regényének, a Drednek is központi témájává tette. Tushnet tárgyalja a vélemény helyét a regényben - amelyben bőven idézett Ruffin döntéséből -, és értékeli más történészek értelmezését mind a véleményről, mind Stowe provokatív regényéről.
Tushnet finom részletességgel elemzi Ruffin véleményét, a bírót olyan emberként ábrázolva, akit a törvény arra kényszerít, hogy a rabszolgatartó jogát fenntartsa, miközben keresztényként megindítja a rabszolgák bántalmazása, és mindig reménykedik abban, hogy a közösségi erkölcs és a mélyen gyökerező becsületérzet mérsékelni fogja a rabszolgatartók túlkapásait. Amint azonban Tushnet bemutatja, a rabszolgajog a déli úrbéri osztály ideológiai hegemóniájának fenntartására szolgáló eszköz volt.
A Rabszolgatörvény az amerikai Délen átfogó képet fest egy mérföldkőnek számító ügyről, összekapcsolva a jogi, történelmi, társadalmi, politikai, sőt irodalmi szálakat is, hogy megmutassa, maga a jog hogyan volt érintett a rabszolgaság fennmaradásában. Új megvilágításba helyezi a rabszolgaságot és a déliek történelmét, miközben egy olyan problémás jogász lelkiismeretét vizsgálja, aki képtelen volt teljesen túllépni korán.
