Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
Az 1980-as évek elején a Ravenscraig acélmű volt a legnagyobb vasúti áruforgalom forrása a határtól északra, vasércet, szenet, meszet és törmeléket, valamint félkész és kész termékeket szállított. A külszíni szénkitermelés virágzott, és az évtized későbbi szakaszaiban még néhány vasútvonal újranyitásához is vezetett.
Néhány vidéki vonalon még mindig működött a kocsiszállítás, nem utolsósorban a Far North vonalon, ahol számos közbenső állomáson még mindig általános árut, például vetőburgonyát és műtrágyát szállítottak. Ma Ravenscraig már csak egy távoli emlék, és Skóciában már sehol nem szállítanak szenet vasúton. A kocsiszállítás szintén eltűnt, annak ellenére, hogy a 2000-es évek elején megpróbálták feléleszteni a koncepciót.
Néhány területen azonban a vasúti árufuvarozás jól teljesített. Az oxwellmains-i cementgyár nagyban használja a vasúti árufuvarozást, a grangemouthi finomító pedig még mindig három vonatnyi árut szállít.
Az intermodális forgalom jelentősen nőtt, több rendszeres angol-skót forgalommal a nyugati és keleti parti fővonalakon, valamint az Aberdeenbe és Invernessbe irányuló belső mozgásokkal. A több mint 160 fényképpel illusztrált kötet - amelyek közül sok korábban nem publikált - a skóciai vasúti árufuvarozás változó arculatát mutatja be.
Részletesen bemutatja a vontatás, a gördülőállomány és a vasúti infrastruktúra négy évtized alatt bekövetkezett változásait.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)