Értékelés:

David Stoll könyve kritikával illeti Rigoberta Menchu tanúvallomásának hitelességét és a guatemalai népirtás ábrázolását, és vitát vált ki a személyes elbeszélések igazságáról. Míg egyesek dicsérik Stoll alapos kutatását és érveinek fontosságát, mások kritizálják, hogy megközelítése elfogult és rosszul mutatja be Menchu politikai aktivizmusát és a tágabb történelmi kontextust.
Előnyök:⬤ Stoll munkáját jól kutatottnak tartják, és fontos szempontokat mutat be a személyes vallomások szélesebb mozgalmakban való megjelenítéséről.
⬤ Vitára és kritikus gondolkodásra ösztönöz a guatemalai népirtást övező narratívákról.
⬤ Néhány olvasó szükségesnek találta Stoll könyvét a guatemalai helyzet összetettségének megértéséhez.
⬤ Stollt kritizálják, amiért túlzottan Menchu elbeszélésének ellentmondásaira összpontosít, miközben lekicsinyli politikai hozzájárulását.
⬤ Egyes kritikák szerint Stoll hangneme szemrehányó és elutasító, ami aláássa az érvelését.
⬤ Aggályok merülnek fel a módszereit és megbízhatóságát illetően, és azt állítják, hogy nem vizsgálta meg alaposan az elsődleges forrásokat.
(9 olvasói vélemény alapján)
Rigoberta Menchu and the Story of All Poor Guatemalans: New Foreword by Elizabeth Burgos
Rigoberta Mench egy élő legenda, egy fiatal nő, aki azt mondta, hogy a maja indián faluból a forradalmi száműzetésbe vezető útja „minden szegény guatemalai története”. Azzal, hogy mindenekfelettivé vált, a gyarmatosítással szembeni 500 éves őslakos ellenállás erőteljes szimbólumává vált.
Tanúvallomása Én, Rigoberta Mench, amely elítélte a guatemalai hadsereg által elkövetett atrocitásokat, és 1992-ben Nobel-békedíjjal tüntette ki. Története azonban nem az a szemtanúi beszámoló volt, amit állított. Ebben a hevesen vitatott könyvben, amelynek kulcsfontosságú pontjait a New York Times is megerősítette, David Stoll egy kultikus szöveget hasonlít össze Rigoberta Mench szülővárosából származó helyi tanúvallomásokkal.
Történetének rekonstrukciója a politikai korrektséggel és identitáspolitikával kapcsolatos viták középpontjába hatol, és drámai módon mutatja be a szakrális újjászületését a posztmodern akadémián. Ez a bővített kiadás új előszót tartalmaz Elizabeth Burgostól, az Én, Rigoberta Mench szerkesztőjétől, valamint új utószót Stolltól, aki kitér Rigoberta Mench nemrégiben tett guatemalai elnöki pályázatára, és foglalkozik a könyv megjelenése óta felmerült számos vitával és vitával.