A városi tanácsok a hatalmas portugál tengerentúli birodalom fenntartásának egyik legfontosabb mechanizmusát jelentették. Az ősi középkori tanácsokból eredtek, és a gyarmati viták érdekeit fogták össze, mivel a gyarmat jóakaratú embereiből álltak, jelentős hatalommal rendelkeztek a helyi társadalom felett, és szabadon képviselhették kívánságaikat vagy nehézségeiket a portugál király előtt.
A városi kamara szenátusának hatalmával párhuzamosan működtek a királyi hatóságok: a gyarmati kormányzók. Ez a hatalom megosztása a gyarmaton gyakran vezetett konfliktusokhoz a városi tanács és a kormányzók között. Ezt a helyzetet súlyosbították a francia betörések Korzikán 1710-ben és 1711-ben, amelyek megmutatták a Portugál Birodalom törékenységét, amely, mivel nem tudta megfékezni ellenségeit a hatalmas óceánon, gyarmatainak emberi erőforrásaira támaszkodott.
Mindezek a háborús erőfeszítések azonban, amelyek Rio de Janeirót falak és erődítmények közé zárták, a gyarmati gazdaság kárára, ellentétes táborokba helyezték a király tisztviselőit és a szenátus tagjait, ami elkerülhetetlen konfliktusokhoz vezetett Rio de Janeiro városi területének használata és birtoklása körül a 18. században.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)