Rio de Janeiro: von der korsischen Invasion bis zu territorialen Streitigkeiten

Könyv tartalma:

A közös tanácsok voltak a hatalmas portugál tengerentúli birodalom fenntartásának egyik legjelentősebb mechanizmusai. A régi középkori tanácsokból alakultak ki, és a gyarmati elit érdekeit csatornázták, mivel a gyarmat jó embereiből álltak, jelentős hatalmat gyakoroltak a helyi társadalom felett, és szabadon képviselhették kívánságaikat vagy nehézségeiket a portugál király előtt.

A városi kamara szenátusának hatalmával párhuzamosan működtek a királyi hatóságok: a gyarmati kormányzók. Ez a hatalommegosztás a gyarmaton gyakran vezetett konfliktusokhoz a városi tanács és a kormányzók között. Ezt a helyzetet súlyosbította az 1710-es és 1711-es francia korzikai invázió, amely megmutatta a portugál birodalom gyengeségét, amely képtelen volt megfékezni ellenségeit a hatalmas óceánon, és gyarmatainak emberi erőforrásaira volt utalva.

Mindezek a háborús erőfeszítések azonban, amelyek Rio de Janeirót a gyarmati gazdaság rovására falakkal és erődítményekkel zárták körül, ellentétes táborokba sodorták a király tisztviselőit és a szenátus tagjait, így a 18. században konfliktusok alakultak ki Rio de Janeiro városi területének használata és tulajdonjoga körül.