Routledge Philosophy GuideBook to Wittgenstein and On Certainty (Wittgenstein és a bizonyosságról)

Olvasói vélemények

A könyv vegyes kritikákat kapott, dicsérték a Wittgenstein munkásságának áttekinthetőségéért és a Wittgenstein munkásságába való betekintéséért, de kritizálták a filozófiai gondolatok felületes kezelése és a kezdők számára a mélység hiánya miatt. Míg a némi filozófiai háttérrel rendelkezők számára hasznos bevezetésként szolgál, az előzetes ismeretekkel nem rendelkező olvasók számára kihívást jelenthet.

⬤ Világosan megírt és könnyen követhető.
⬤ Hasznos kommentárokkal szolgál Wittgenstein „A bizonyosságról” című művéhez.
⬤ Magával ragadja az olvasót és gondolkodásra késztet.
⬤ Alkalmas bevezető szövegnek a filozófiai háttérrel rendelkezők számára.

⬤ Túl röviden mutatja be a filozófiai nézeteket, ami összezavarhatja az e nézeteket nem ismerő olvasókat.
⬤ Hiányzik a mélység, különösen a Wittgenstein műveinek értelmezésére vonatkozó kritikai részekben.
⬤ A filozófiában jártas olvasók számára túlságosan könnyed lehet.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Routledge Philosophy GuideBook to Wittgenstein and On Certainty

Könyv tartalma:

Ludwig Wittgenstein vitathatatlanul a huszadik század legfontosabb filozófusa. A Bizonyosságról című művében az ismeretelmélet központi kérdéseit tárgyalja, többek között a tudás természetét és a szkepticizmust. A Routledge Philosophy Guidebook to Wittgenstein and On Certainty bemutatja és értékeli:

⬤ Wittgenstein pályafutását és későbbi filozófiájának hátterét.

⬤ az On Certainty központi gondolatait és szövegét, beleértve a G. E. Moore-ra adott válaszait és az ismeretelmélet alapvető kérdéseinek tárgyalását.

⬤ Wittgenstein folyamatos jelentősége a kortárs filozófiában.

Ez az Útmutatókönyv alapvető olvasmány Wittgenstein minden hallgatója, valamint az ismeretelméletet és a nyelvfilozófiát tanulmányozók számára. A bizonyosságról, Wittgenstein utolsó műve, a G. E. Moore által felfedezett „világképi” tételek kategóriájával foglalkozik. Ezek megkérdőjelezik Wittgenstein tartós elkötelezettségét az empirikus tételek jól meghatározott kategóriája mellett, és segítenek a szkepticizmus kritikájának kialakításában. Wittgenstein azon nézetét továbbfejlesztve, hogy a szkepticizmus önmagát aláássa, az Útmutató egy harcias, ugyanakkor terápiás értelmezést kínál, amely az On Certainty-t Kant és Hume álláspontja között helyezi el.