Olvasói vélemények
Összegzés:A „Sanghaj 1937: Peter Harmsen: Sztálingrád a Jangce partján című könyve részletesen bemutatja az 1937-es sanghaji csatát, és azt állítja, hogy az a második világháborút megelőző időszak kritikus eseménye volt. A szöveg átfogó beszámolót nyújt, amely ötvözi a katonai stratégiákat, a személyes szemtanúk beszámolóit és a modern városi hadviselés brutális valóságát. Harmsen elbeszélésében összefonódik a kínai, japán és külföldi résztvevők nézőpontja, így szemléletesen ábrázolja a csatát és annak következményeit. Míg a könyvet alapos kutatásai és olvasmányossága miatt dicsérik, néhány olvasó megjegyezte a taktikai részletek hiányát, valamint a nevek és térképek követésének nehézségeit, különösen a digitális formátumban.
Előnyök:⬤ Átfogó és részletes beszámoló egy kevésbé ismert csatáról
⬤ Jól kutatott, változatos forrásokból, többek között kínai és japán nézőpontból származó eredeti beszámolókból
⬤ Magával ragadó elbeszélő stílus, amely a hadtörténelmet személyes történetekkel ötvözi
⬤ Új nézőpontot nyújt a második világháború korai szakaszáról Ázsiában
⬤ Jó illusztrációk, köztük térképek és fényképek.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó több taktikai részletre vágyott
⬤ Nehéz követni a kínai neveket és helyeket, különösen a Kindle kiadásban
⬤ A személyes beszámolók és a csataleírások elbeszélői stílusának összefonódása nem mindig volt hatékony
⬤ A térképeket nem volt könnyű megtalálni, és nem voltak megfelelően részletesek.
(174 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Shanghai 1937: Stalingrad on the Yangtze
Könyv tartalma:
„A második világháborúról szóló terjedelmes szakirodalomban kevés könyv foglalkozik a kínai-japán háborúval, és ezek közül is kevés hozzáférhető a nem szakemberek számára. Szerencsére a tapasztalt kelet-ázsiai tudósító, Peter Harmsen lebilincselő tanulmányt írt, amely messzemenően betölti a hadműveletek egy elhanyagolt hadszíntér és a háború első nagyszabású városi csatájának történetírásában tátongó űrt.” --Michigan War Studies Review.
Ez a mélyen kutatott könyv a 20. század egyik nagy elfeledett csatáját írja le. Csúcspontján közel egymillió kínai és japán katona vett részt benne, miközben hárommillió civilt szívott magába akaratlanul nézőként és áldozatként. A japánok kínai kalandjából általános háború lett a Távol-Kelet két legrégebbi és legbüszkébb civilizációja között. Végül Pearl Harborhoz és Ázsia hét évtizedes viharos történelméhez vezetett. A sanghaji csata sorsfordító esemény volt, amely hozzájárult a modern világ meghatározásához és alakításához.
A legkülönbözőbb nemzetek színészei voltak jelen Sanghajban abban a három végzetes őszi hónapban, amikor a csata dúlt. A gazdag szereposztásban szerepelt Kína aszkéta generalisszimusz Csang Kaj-sek és japán ellenfele, Matsui Iwane tábornok, aki azt akarta, hogy Ázsia kiemelkedjen a széthúzásból, de végül minden idők leghalálosabb konfliktusa felé sodorta. Claire Chennault, a későbbi „Repülő Tigris” hírében álló Claire Chennault és Eleanor Roosevelt, a First Lady is a kampány során felbukkanó személyiségek között volt. Ironikus fordulat, hogy Alexander von Falkenhausen, a Nagy Háború szigorú német veteránja, feladta a kínai hadsereg egyszerű tanácsadói szerepét, és harcba vezette azt a japán megszállók ellen.
A Kína legnagyobb városáért vívott harc a maga puszta méreteiben baljós előjele volt annak, ami néhány évvel később az egész emberiségre várt. Megmutatta, hogy a technológia hogyan hozta létre a hadviselés új formáit, illetve hogyan tette a régi formákat még halálosabbá. Kétéltű partraszállások, harckocsitámadások, légi harcok és ami a legfontosabb, városi harcok, mindezek 1937-ben Sanghajban történtek. Ez volt a II. világháború főpróbája - vagy talán helyesebben szólva a háború nyitó felvonása - a globális konfliktus első nagy csatája.
