Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv részletesen megvizsgálja az 1937-es sanghaji csatát, és a II. világháború jelentős előzményeként mutatja be. Első kézből származó beszámolók és történelmi források egész sorát használja fel egy olyan átfogó elbeszélés megalkotásához, amely megragadja a konfliktus összetettségét, brutalitását és emberi tapasztalatait. A szerzőt, Peter Harmsent dicséret illeti kutatásaiért és történetmeséléséért, de néhány olvasó kisebb hiányosságokat észlelt, és úgy vélte, hogy bizonyos szempontokat, például a földrajzi összefüggéseket jobban is be lehetne mutatni.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és informatív
⬤ több nézőpontból mutatja be a nagyrészt elfeledett történelmet.
⬤ Magával ragadó elbeszélői stílus, amely a részletes csatajelentéseket személyes történetekkel ötvözi.
⬤ Az első kézből származó beszámolók erős felhasználása fokozza az olvashatóságot és a közvetíthetőséget.
⬤ Lényeges betekintést nyújt a második világháború előtti kínai-japán konfliktus összetettségébe.
⬤ A politikai és katonai elemek jó integrációja
⬤ A háború borzalmainak szemléletes leírása.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó kisebb hibákat vagy egyenetlen tempót észlelt az elbeszélésben.
⬤ A részletes térképek hiánya és a földrajzi összefüggések követésének nehézsége, különösen a digitális formátumban.
⬤ Néhányan úgy találták, hogy az elbeszélés és a vignetták keveredése a vártnál kevésbé koherens.
⬤ Bizonyos ismeretlen nevek és helyek akadályozhatják a megértést a témában járatlan olvasók számára.
(174 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Shanghai 1937: Stalingrad on the Yangtze
Könyv tartalma:
Ez a mélyen kutatott könyv a 20. század egyik nagy, elfeledett csatáját írja le.
Csúcspontján közel egymillió kínai és japán katona vett részt benne, miközben hárommillió civilt szívott magába akaratlanul is, mint akaratlan nézőket és gyakran áldozatokat. A japánok kínai kalandjából általános háború lett a Távol-Kelet két legrégebbi és legbüszkébb civilizációja között. Végül Pearl Harborhoz és Ázsia hét évtizedes viharos történelméhez vezetett.
A sanghaji csata sorsfordító esemény volt, amely hozzájárult a modern világ meghatározásához és alakításához.
A Kína legnagyobb városáért vívott harc a maga puszta méreteit tekintve baljós előjele volt annak, ami néhány évvel később az egész emberiségre várt a világ színterein. Megmutatta, hogy a technológia hogyan hozta létre a hadviselés új formáit, vagy hogyan tette a régi formákat még halálosabbá.
Kétéltű partraszállások, harckocsitámadások, légi harcok és ami a legfontosabb, városi harcok, mindezek 1937-ben Sanghajban történtek. Ez volt a II. világháború főpróbája - vagy talán helyesebben szólva a háború nyitó felvonása - a globális konfliktus első nagy csatája.
A legkülönbözőbb nemzetek színészei voltak jelen Sanghajban a három végzetes őszi hónap alatt, amikor a csata tombolt. A gazdag szereposztásban szerepelt a kínai aszkéta generalisszimusz, Csang Kaj-sek és japán ellenfele, Matsui Iwane tábornok, aki azt akarta, hogy Ázsia kiemelkedjen a széthúzásból, de végül a kontinenst minden idők leghalálosabb konfliktusa felé sodorta. Claire Chennault, a későbbi "Repülő Tigris" hírében álló Claire Chennault is a kampány során felbukkanó alakok között volt, akárcsak a First Lady Eleanor Roosevelt.
Ironikus fordulat, hogy Alexander von Falkenhausen, a Nagy Háború szigorú német veteránja, feladta a kínai hadsereg egyszerű tanácsadói szerepét, és harcba vezette azt a japán megszállók ellen. Peter Harmsen, aki két évtizeden át Kelet-Ázsiában dolgozott külföldi tudósítóként és az AFP francia hírügynökség korábbi tajvani irodavezetőjeként, a Shanghai 1937 című könyv a második világháborúról alkotott képünkben tátongó szakadékot tölti be.
