Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
No One's Witness: A Monstrous Poetics
A Senki tanúja című művében Rachel Zolf a zsidó náci holokauszt-túlélő Paul Celan egyik versének utolsó három sorát aktiválja - „Senki / nem tesz tanúságot a / tanúért” -, hogy a tanúságtétel poétikáját és im/lehetőségét elmélkedjen. A black studies, a kontinentális filozófia, a queer-elmélet, a kísérleti poétika, valamint számos író és művész munkáira támaszkodva Zolf azt kérdezi, mit jelent a tanúságtétel a Senki túlzott, kiszámíthatatlan pozíciójából.
A Senki tanúja töredékes és rekurzív stílusban, amely az általa követett monstruózus beszédet eleveníti meg, a Senki tanúja a náci holokauszttal való szembenézés szükségességét mutatja be a transzatlanti rabszolgasággal és annak utóéletével összefüggésben. A fekete feminista elmélet összefonódott raj, mező, plénum, kórus fogalmaival együtt gondolkodva a No One's Witness a tanúságtétel határait és küszöbeit, annak talán veszélyes voltát firtatja.
A No One a szuverén individuum határain kívül működik, kísértetiesen informálva a feketeségnek történelmileg tulajdonított hús-végtelen által, és a feketeség a No One-on belül, ahhoz illeszkedve és azon túl. A No One a felfoghatatlanságon túli létezésekről tesz tanúbizonyságot, az összefonódott jövőbeli előélet monstruózus formáit teremtve és feloldva.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)