Értékelés:
A könyv erős történetkoncepciót mutat be, amelynek középpontjában a jazz, a hip-hop, valamint a faji és identitásbeli összetettség áll, emlékezetes főhőssel és erőteljes prózával. A kivitelezésről azonban megoszlanak a vélemények, egyesek dicsérik a szövegek minőségét, mások pedig kritizálják, hogy túlságosan modoros és nem eredeti.
Előnyök:Erőteljes és lírai próza, erős jellemábrázolás, különösen a főszereplő Latif esetében, a dzsesszt és a hip-hopot összekötő, magával ragadó témák, és a történet a városi élet küzdelmeire rezonál.
Hátrányok:Egyes kritikusok az írást modorosnak és túlságosan magába fordulónak találták, a szereplőket érdektelennek kritizálták, és a történetet klisésnek és eredetiség nélkülinek látták.
(5 olvasói vélemény alapján)
Tizenkilenc évesen a csodaszaxofonos Latif James-Pearson felszáll egy Manhattanbe tartó buszra, hogy megkeresse öregedő bálványát, a nagy Albert Van Hornt.
Latif univerzumának középpontja hamarosan egy harlemi panzió lesz, ahol naphosszat intenzíven gyakorol, és egy belvárosi klub, ahol Van Horn együttese fellép, Latif pedig az árnyékban rejtőzködve hallgatja. Ott bonyolult viszonyt kezd egy Mona nevű idősebb fehér festőnővel, és Say Brother, egy karizmatikus drogdíler mellett kezd el dolgozni.
Ám ahogy Latif egyre frusztráltabbá válik a játékával kapcsolatban, és a művészi munka, a pénzcsinálás és a szerelem közötti egyensúlyozás követelményei a válság felé sodorják, Latif kénytelen szembenézni a zenéjével, a múltjával és önmagával. A lírai intenzitással elmesélt, virtuóz történet A víz béklyózása az amerikai irodalom egy fontos új hangjának érkezését jelenti.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)