Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 23 olvasói szavazat alapján történt.
Shakespeare's Macbeth
A Macbeth talán az angol nyelv legrémisztőbb darabja, de nem mindig tekintették így.
A kritikusokat mélyebben megosztotta, mint bármely más Shakespeare-tragédia - és a vita lényegében arról szólt, hogy mennyire félelmetes a darab valójában, és hogyan kellene reagálnunk, vagy hogyan reagálunk magára Macbethre. Egyetlen shakespeare-i tragédia sem szentel annyi figyelmet hősének, mint a Macbeth.
A Lady Macbeth kivételével sokkal kisebb hangsúlyt kapnak a hős körüli figurák, mint a Hamletben vagy az Othellóban. A Lear királytól eltérően, amelynek párhuzamos története Gloucester és fiai, a Macbethnek nincs mellékszála. Az éles ellentétek - a nappal és az éjszaka, a fény és a sötétség, az ártatlan élet és a gyilkosság - képi világa pedig tovább fokozza e legintenzívebb darab szinte klausztrofóbiás intenzitását.
Akkor miért olyan megosztottak a kritikusok a Macbethtel kapcsolatban? Miért olyan felkavaró? Miért érezzük kötelességünknek, hogy csodáljuk a hősét, még akkor is, ha elítéljük őt? Mennyire megnyugtató az utolsó jelenet, amikor Macbethet megölik, és Malcolm lesz a király? Úgy látjuk ezt, mint az isteni gondviselés beavatkozását, a jóság helyreállítását a sok rossz után? Vagy inkább annak jeleit látjuk, hogy az erőszak és a gyilkosság egész ciklusa újra kezdődhet? És mit mond nekünk a darab valójában a jóról és a rosszról? Ebben a könyvben Graham Bradshaw válaszol ezekre a kérdésekre, és megmutatja, hogy csak az utóbbi években sikerült igazán megérteni Shakespeare Macbeth-teljesítményének mértékét és a darabban megjelenő víziójának természetét.
