Sherlock Sanghajban: Történetek a bűnözésről és a felderítésről - Cheng Xiaoqing

Olvasói vélemények

A könyv rövid történetek gyűjteménye, amelyben egy kínai detektív a 20. század eleji Sanghajban él, és amely Sherlock Holmes és Watson kalandjaira emlékeztet. Míg egyes olvasók lebilincselőnek találták a történeteket, és dicsérték az egyedi helyszínt és a fordításokat, mások csalódtak az elbeszélői stílusban, és úgy érezték, hogy a történetekből hiányzik a hitelesség.

⬤ Egyedi helyszín a 20. század eleji Sanghajban
⬤ magával ragadó a Sherlock-stílusú krimik rajongóinak
⬤ érdekes krimielemek
⬤ néhány történet dicsérte a minőséget és a fordítást.

⬤ A történetek fordított sorrendben szerepelnek, ami zavaró lehet
⬤ néhány olvasó unalmasnak és kevéssé hihetőnek találta a gyűjteményt
⬤ csalódás a történetek általános koherenciája és hatása miatt.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Sherlock in Shanghai: Stories of Crime and Detection by Cheng Xiaoqing

Könyv tartalma:

Sanghaj az 1920-as és 1930-as években - a Kelet Párizsa - egyszerre volt csillogó metropolisz és a bűnözés és a társadalmi igazságtalanság árnyékos világa. Huo Sang és Bao Lang, Arthur Conan Doyle Sherlock Holmesának és Dr.

Watsonjának kitalált kínai megfelelői is itt éltek. A duó egy tágas lakásban élt az Aiwen Roadon, ahol Huo Sang hegedült (rosszul) és Golden Dragon cigarettát szívott, miközben az ügyein töprengett. Cheng Xiaoqing (1893-1976), a huszadik századi kínai detektívregények nagymestere, kamaszként találkozott először Conan Doyle rendkívül népszerű történeteivel.

Az ezt követő években jelentős szerepet játszott abban, hogy először klasszikus, majd népi kínai nyelvre ültették át őket. Az 1910-es évek végén Cheng elkezdett detektívregényeket írni, nagyon is Conan Doyle stílusában, Baóval mint Watson-szerű elbeszélővel - ami még mindig ritka példa a külföldi regények ilyen közvetlen átvételére. Cheng Xiaoqing azért írt detektívtörténeteket, hogy megismertesse olvasóival a kritikus gondolkodás előnyeit, hogy szkepticizmusra és mély gondolkodásra ösztönözze őket, mert az igazság gyakran a felszíni látszat mögött rejlik.

A detektívregény műfaja iránti vonzódása a hagyományos és a modern összeegyeztetésére vezethető vissza. A cipőben Huo Sang gondos érveléssel oldja meg az ügyet, míg A másik fénykép és A Huangpu mentén című regényekben ez az érvelés a hagyományos kínai regényirodalomra emlékeztető szenzációhajhászattal keveredik. A Furcsa bérlő és A vizsgapapír szintén az első benyomások ostobaságát mutatja be.

A Bálon és a Macskaszemben a dél-kínai Fecske, a mestertolvaj, aki a hagyományos mesékben szereplő többi törvényen kívülihez hasonlóan csak a gazdagoktól és a hatalmasoktól lop. Az Egy nyári éjszaka világosan mutatja Cheng stratégiáját, hogy felismerhetően bennszülött elemekkel igézi meg kínai olvasóit, még akkor is, ha az igazság és az igazságosság globalizáltabb nézeteit képviseli.