Sherlock Sanghajban: Történetek a bűnözésről és a nyomozásról - Cheng Xiaoqing

Olvasói vélemények

A könyv a 20. század eleji Sanghajban játszódó detektívtörténetek gyűjteménye, amelyben egy kínai detektív szerepel. Míg egyes olvasók a történetek fordított sorrendjét frusztrálónak találták, mások értékelték a lenyűgöző elbeszélést és a történelmi kontextust. A fordítás minősége és stílusa Sherlock Holmes-szerűséget idéz.

⬤ Magával ragadó bepillantás a 20. század eleji Sanghajba
⬤ lenyűgöző, Sherlock Holmesra emlékeztető detektívtörténetek
⬤ jó fordítás
⬤ egyedülálló fordítási kontextus oda-vissza.

⬤ A történetek fordított sorrendben mennek, ami frusztráló lehet
⬤ egyesek unalmasnak és hiteltelennek találják a gyűjteményt
⬤ az összbenyomás az, hogy a vártnál kevésbé hatásos.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Sherlock in Shanghai: Stories of Crime and Detection by Cheng Xiaoqing

Könyv tartalma:

Sanghaj az 1920-as és 1930-as években - "a Kelet Párizsa" - egyszerre volt csillogó metropolisz és a bűnözés és a társadalmi igazságtalanság árnyékos világa. Huo Sang és Bao Lang, Arthur Conan Doyle Sherlock Holmesának és Dr.

Watsonjának kitalált kínai megfelelői is itt éltek. A duó egy tágas lakásban élt az Aiwen Roadon, ahol Huo Sang hegedült (rosszul) és Golden Dragon cigarettát szívott, miközben az ügyein töprengett. Cheng Xiaoqing (1893-1976), a huszadik századi kínai detektívregények "nagymestere", kamaszként találkozott először Conan Doyle rendkívül népszerű történeteivel.

Az ezt követő években jelentős szerepet játszott abban, hogy először klasszikus, majd népi kínai nyelvre ültették át őket. Az 1910-es évek végén Cheng elkezdett detektívregényeket írni Conan Doyle stílusában, Bao mint Watson-szerű elbeszélő szerepében - ami még mindig ritka példája a külföldi regényirodalom ilyen közvetlen átvételének. Cheng Xiaoqing azért írt detektívtörténeteket, hogy megismertesse olvasóival a kritikus gondolkodás előnyeit, hogy szkepticizmusra és mély gondolkodásra ösztönözze őket, mert az igazság gyakran a felszíni látszat mögött rejlik.

A detektívregény műfaja iránti vonzódása a hagyományos és a modern összeegyeztetésére vezethető vissza. A "Cipő"-ben Huo Sang gondos érveléssel oldja meg az ügyet, míg "A másik fénykép" és "A Huangpu folyón" ezt az érvelést a hagyományos kínai regényirodalomra emlékeztető szenzációhajhászattal vegyíti. "A furcsa bérlő" és "A vizsgapapír" szintén az első benyomások ostobaságát mutatja be.

"A bálon" és a "Macskaszem" a dél-kínai Fecske, a mestertolvaj főszereplője, aki a hagyományos mesékben szereplő többi törvényen kívülihez hasonlóan csak a gazdagoktól és a hatalmasoktól lop. Az "Egy nyári éjszaka" világosan mutatja Cheng stratégiáját, hogy felismerhetően bennszülött elemekkel igézi meg kínai olvasóit, még akkor is, ha az igazság és az igazságosság globalizáltabb nézeteit képviseli.