Showa 1939-1944: Japán története

Olvasói vélemények

Shigeru Mizuki 'Showa: A History of Japan 1939-1944” című manga a szerző személyes élményeit és Japán második világháborús történelmét fonja össze. Egyedi japán nézőpontból mutatja be a háború eseményeit, bemutatva az egyszerű emberek küzdelmeit, miközben szélesebb történelmi témákat is érint. A kötetet dicsérték művészi stílusáért és humoráért, de kritika is érte elbeszélői struktúrája és néha hiányzó mélysége miatt.

A művészeti alkotásokat a minőségük és kifejezőerejük miatt dicsérik. A manga ritka japán nézőpontból mutatja be a II. világháborút, illusztrálva a háború hétköznapi életre gyakorolt hatását. A személyes önéletrajz és a történelmi események keveredését sok olvasó vonzónak és tanulságosnak találja. A sorozatot jelentős hozzájárulásnak tekintik Japán múltjának megértéséhez.

A kritikusok rámutatnak, hogy az elbeszélés más történelmi művekhez képest néha összefüggéstelennek tűnik, és hiányzik belőle a történetmesélés mélysége. Egyesek úgy érzik, hogy a szerkezet inkább hasonlít egy tankönyvre, mint egy lebilincselő elbeszélésre. A tempó és a karakterfejlődés nem minden olvasót ragadhat meg teljesen, és egyes kritikusok szerint kevésbé volt meggyőző, mint más hasonló művek, például a „Mezítlábas Gen”.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Showa 1939-1944: A History of Japan

Könyv tartalma:

Egy nemzetközileg elismert karikaturista és vonakodó háborús veterán részletezi Japán részvételét a II. világháborúban

Showa 1939-1944: Az Eisner-díjas szerző, Shigeru Mizuki történelmi és önéletrajzi beszámolója a huszadik századi japán életről. Ez a kötet a kínai-japán háború pusztításait és a csendes-óceáni háború első néhány évét öleli fel - ez borzongatóan emlékeztet arra, hogy milyen kemény volt az élet Japánban ebben az ellenséges korszakban. Az olyan kulcsfontosságú események, mint a Pearl Harbor elleni támadás, egy nagyobb összefüggés részeként kerülnek bemutatásra, amely részletezi az ország brutális katonai terjeszkedését Délkelet-Ázsiában és másutt. Hasonlóképpen előtérbe kerülnek az egyébként láthatatlan japán lakosságra gyakorolt hatásai is.

Személyes szinten ezek az évek Mizuki életében is drámai változást jelentenek. Vidéki idilli fiatalságának hirtelen vége szakad, amikor akarata ellenére besorozzák a Japán Császári Hadseregbe. A pápua-új-guineai Rabaul aprócska szigetén állandó küzdelem kezdődik a túlélésért. Nemcsak a szövetséges erők támadásait kell kivédenie, hanem saját parancsnokai kemény fegyelmét is. Mizuki itt ismeri meg magának a szigetnek a nyomorúságát és szépségét, egy olyan helyét, amely örökre rányomja bélyegét és kísérti őt élete végéig.