Son of a Crime God, Daughter of a Hoover 2

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik a humor, az érzelmi intenzitás és a váratlan fordulatok keverékét a könyvben. Sok olvasónak tetszettek az élénk karakterinterakciók, és türelmetlenül várták a következő részt. Jelentős csalódást okozott azonban a cliffhanger befejezés, és vegyes érzéseket váltott ki a humor és a cselekmény egyensúlya.

A könyv tele van végtelen poénokkal és humorral, rengeteg nevetést biztosítva. A karakterek szerethetőek és átélhetőek, erős érzelmi kötődéssel. A cselekmény lebilincselő, és az olvasókat izgalomban tartotta, várva, hogy mi fog történni legközelebb. Az olvasók értékelik a szerző stílusát és komédiázását, különösen a karakterek interakcióiban.

A cliffhanger befejezés sok olvasót frusztrált, ami a csalódottság érzését és a karakterek sorsával kapcsolatos aggodalmat váltotta ki. Néhány kritikus úgy érezte, hogy a cselekményt beárnyékolta a humor, ami a történet komolyságának csökkenését sugallta. Néhányan elégedetlenségüket fejezték ki a karakterfejlődéssel, valamint a humor és a cselekmény előrehaladása közötti egyensúlyt illetően.

(71 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Amikor minden jól megy, mindig van valami, ami el fog romlani. Ennél a két családnál elszabadult a pokol.

Darryl eltűnt, és ettől a két család felbolydul. Nem tudják, hol keressék, úgy tűnik, kifutnak az időből, és még abban sem biztosak, hogy egyáltalán életben van-e. Szikra terhes érzelmi roncs marad.

Ami arra készteti, hogy egyedül keressen válaszokat, de nem számított arra, hogy életveszélyes helyzetbe kerül. Phantom és Blaze marad, hogy összeszedjék a darabokat, de mivel visszamennek az utcára, az otthoni életük is káoszba fullad.

Amikor már túl könnyűnek tűnnek a dolgok, és úgy tűnik, hogy minden ellenségüket elintézték, váratlan dolog történik, ami alapjaiban rázza meg őket. Az egyik család nem kerül ki győztesen, és hagyja, hogy egy belső háború készülődjön...

Vajon a bűn istenének fia és Hoover szerelmének lánya segíthet-e a két családnak a győzelemben, vagy már túl késő, és semmi sem lesz már a régi?