Értékelés:
Unica Zürn „Sötét tavasz” című műve a gyermekkor, a nemi tudatosság, a szexualitás és a visszaélések szürreális és kísérteties vizsgálata, amelyet egy diszfunkcionális családból származó fiatal lány szemszögéből mesél el. A novella félig önéletrajzi ihletésű, és a szerző saját mentális betegséggel való küzdelmét tükrözi, miközben élénk képi világot és mély témákat ötvöz. Sötétsége ellenére az írást hipnotikus minőségéért és érzelmi mélységéért dicsérik, maradandó hatást hagyva az olvasókban.
Előnyök:Az írás gyönyörűen kidolgozott és felidéző, a gyermekkor és a mentális betegség összetettségét érzékelteti. Zürn képessége, hogy önéletrajzi elemeket vegyít szürreális képekkel, egyedülálló olvasási élményt nyújt. A könyvet erőteljes témáiról, mély érzelmi visszhangjáról és az emberi psziché provokatív meglátásairól jegyzik. Sok olvasó szerint lebilincselő és a szürrealista irodalom remekműve.
Hátrányok:A könyv témái és tartalma egyes olvasók számára nyugtalanító lehet, mivel a könyv sötétséggel, traumával és szexuális tartalommal foglalkozik. Rövid terjedelme miatt egyesek talán több mélységre vagy megoldásra vágynak. Emellett hiányoznak belőle Zürn műveinek illusztrációi, amit néhány olvasó hiányol. Összességében a könyvnek nagyon specifikus célközönsége van, és nem biztos, hogy mindenki számára vonzó.
(15 olvasói vélemény alapján)
Dark Spring
Ez a sötét, önéletrajzi ihletésű, felnőtté válásról szóló regény inkább ördögűzésre, mint memoárra hasonlít
A Sötét tavaszban az írónő, Unica Z rn nyomon követi megszállottságának gyökereit: Az egzotikus apa, akit idealizált, a „tisztátalan” anya, akit gyűlölt, a mazochista fantáziák és onanisztikus rituálék, amelyek szerinte „egy kislány erotikus életét írják le a saját gyermekkorom alapján”. A Sötét tavasz egy fiatal lány egyidejű megismerkedésének története a szexualitással és az elmebetegséggel, amely a (túlnyomórészt férfiakból álló) szürrealisták által oly romantikusan ábrázolt „őrült szerelem” egy másik aspektusát tárja fel.
Unica Z rn (1916-70) 1953-ban emigrált Berlinből Párizsba, hogy Hans Bellmer festőművésszel éljen együtt. Ott a szürrealista csoport tagjaként rajzokat állított ki, és Bellmerrel közösen készített egy sorozat hírhedt fotót, amelyen a meztelen felsőtestét zsinórral összekötözve ábrázolta. 1957-ben egy sorsszerű találkozás Henri Michaux költővel és festővel az első olyan mentális krízishez vezetett, amelyből néhányat írásaiban dokumentált. 1970-ben öngyilkosságot követett el - ezt a tettét ez az utolsó befejezett műve előrevetíti.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)