Speculum Lapidum: A Renaissance Treatise on the Healing Properties of Gemstones
A kora újkori Európában a drágaköveket és féldrágaköveket nemcsak szépségük és ritkaságuk, hanem orvosi és mágikus tulajdonságaik miatt is nagyra értékelték. Lorenzo de' Medici, II. Fülöp spanyol király, valamint X. Leó és VII. Kelemen pápa mind drága, csiszolt drágaköveket, például rubintot, gyémántot és smaragdot tartalmazó főzetekkel kezelték. Az orvosi és mágikus/asztrológiai lapidáriumok, a kövek okkult és orvosi tulajdonságait, valamint démonok és varázsigék elhárítására való képességét leíró szövegek alapvető forrást jelentettek a használatukhoz. Camillo Leonardi Speculum Lapidum című műve, amelyet először 1502-ben adtak ki Velencében, enciklopédikus összefoglalása a litoterápiával kapcsolatos összes klasszikus és középkori forrásnak.
A Speculum Lapidum a drágakövek és féldrágakövek természetes, manifeszt és okkult tulajdonságainak leírásával, valamint a drágakövek faragott képeinek és alkalmazásainak ismertetésével óriási betekintést nyújt abba a szerepbe, amelyet az orvosi asztrológia és az asztrálmágia játszott a kora újkori olasz udvar életében. Liliana Leopardi teljes, kritikai apparátussal ellátott angol fordítása példátlan hozzáférést biztosít ehhez a mágikus lapidaria műfajon belül kulcsfontosságú szöveghez.
Leopardi műve a fordításban megjelent lapidáriumok kánonjának fontos kiegészítője, és különösen fontos lesz a mágia, az orvostudomány, a vallás és a reneszánsz humanizmus történetével foglalkozó diákok és tudósok számára, és lenyűgöz mindenkit, akit a drágakövek és féldrágakövek okkult tulajdonságai érdekelnek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)