Értékelés:
A William Golding által írt „A torony” recenzensei egy rendkívül összetett és kihívásokkal teli elbeszélést mutatnak be, amely a megszállottság, az őrület és az önteltség következményeit járja körül Jocelin dékán karakterén keresztül, aki elszántan épít egy tornyot egy katedrálisra, annak ellenére, hogy figyelmeztetik, hogy ez nem kivitelezhető. A könyv szerkezete, amely gyakran használ tudatfolyam-stílust és erős szimbolizmust, Jocelin motivációinak és az ebből eredő káosznak változatos értelmezéséhez vezet.
Előnyök:Az írást gyönyörűen kidolgozottnak és magával ragadónak írják le, amely az olvasót a szereplők lelki mélységeibe vonzza. Sok kritikus dicséri a mély témákat és az összetett jellemrajzokat, különösen kiemelve az emberi természet és a fanatizmus következményeinek feltárását. Benedict Cumberbatch hangos narrációját is dicsérik, mert fokozza a regény élményét.
Hátrányok:Több kritikus szerint az elbeszélői stílus nehezen követhető, jelezve, hogy a tudatfolyamszerű megközelítés miatt a történet megközelíthetetlenné válhat. Egyesek csalódottságuknak adnak hangot a katedrálisra vonatkozó történelmi ismeretek hiánya miatt, míg mások száraznak vagy túlhajtottnak írják le az írást. Összességében a regényt kihívásnak tartják, és nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.
(52 olvasói vélemény alapján)
A látomás, amely arra készteti Jocelin dékánt, hogy hatalmas új tornyot építsen a katedrálisa fölé, próbára teszi mindazok határait, akik körülveszik.
Az alapozás nélküli kőoszlopok megremegnek, és az alattuk lévő föld megremeg az építmény súlya alatt, ahogy a dékán akarata nyomasztja összeomló hitét. ".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)