Értékelés:
Spirituális ökológia: Llewellyn Vaughan-Lee által szerkesztett esszégyűjtemény, amely ökológiai válságunk spirituális dimenzióit vizsgálja. A kötet amellett érvel, hogy a Földdel való kapcsolatunk meggyógyítása érdekében szükség van az erkölcsi és spirituális felelősségvállalásra. Míg sok olvasó elismerően nyilatkozott szívhez szóló és átalakító tartalmáról, néhányan hiányolták belőle a mélységet és a kritikai elkötelezettséget.
Előnyök:A könyvben gyönyörű és erőteljes esszéket találunk különböző nézőpontokból, amelyek az emberiség és a természet összefonódását hangsúlyozzák. Az olvasók szerint a könyv életbevágó, inspiráló és létfontosságú olvasmány az ökológiai kérdések spirituális szemszögből történő megértéséhez. A könyv erkölcsi ébredésre szólít fel, és dicséretet kapott sürgősségéért és aktualitásáért.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy találta, hogy az esszék túlságosan pelyhesek, kiszámíthatóak és nem elég mélyek, ami azt jelzi, hogy a tartalom inkább az alkalmi olvasóknak való, mint azoknak, akik az ökológiai kérdések alapos feltárását keresik. Emellett a könyv nyomtatásával és kötésével is voltak problémák, amelyek befolyásolták az olvasás élményét.
(29 olvasói vélemény alapján)
Spiritual Ecology: The Cry of the Earth
A könyv első kiadása elősegítette a „spirituális ökológiai mozgalom” kialakulását, amely felismerte, hogy spirituális válaszra van szükség a jelenlegi ökológiai válságra.
A könyv elsöprően pozitív visszhangot váltott ki az olvasókból, akik közül sokan felteszik az egyszerű kérdést: „Mit tehetek? „ Ez a második, bővített kiadás új fejezeteket kínál, köztük két olyan fiatalabb szerzőtől, akik a spirituális ökológia elveit a gyakorlatba ültetik, a kezükkel és a szívükkel is dolgoznak. A kiadvány új előszót és Llewellyn Vaughan-Lee átdolgozott fejezetét is tartalmazza, amelyek két fontos közelmúltbeli eseményre utalnak: Ferenc pápa „Közös otthonunk gondozásáról” című enciklikájának közzétételére, amely bevitte a köztudatba azt a gondolatot, hogy „az ökológiai válság alapvetően spirituális probléma”; valamint a 2015-ös párizsi éghajlatváltozási konferenciára, amelyen közel 200 ország képviselői gyűltek össze, hogy a globális felmelegedéssel foglalkozzanak, köztük számos hagyományból származó hitbeli vezetők.
A buddhizmus, a szufizmus, a kereszténység és az indián hagyományok, valamint a fizika, a mélylélektan és más környezeti tudományok képviselőit egyesítve ez a könyv arra szólít fel, hogy értékeljük át a Földdel kapcsolatos alapvető hozzáállásunkat és hiedelmeinket, és ébredjünk rá a bolygó iránti spirituális és fizikai felelősségünkre.
