Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Elisabeth Bronfen lebilincselő és eredeti tanulmányának új kiadásában Sylvia Plath költészetét, A harangvirág című regényét, rövidebb szépirodalmi műveit, valamint önéletrajzi szövegeit vizsgálja az 1963-as öngyilkossága óta kibontakozó, ellenálló Plath-legenda kontextusában, amelyhez több mint három évtizedes hallgatás után is hozzátartozik.
Ted Hughes a Születésnapi levelek című emlékvers-gyűjteményével válaszolt. Azzal érvelve, hogy bár nem választhatjuk el Plath művének olvasatát a róla szóló kritikai és életrajzi írásoktól, a tanulmány mindazonáltal a szövegek közeli olvasatát kínálja a különböző önalakítások feltárásához a költészetben és a prózában.
Amelyeket ez a rendkívül ambivalens költő kifejlesztett. A központi téma, amelyhez ez a tanulmány visszatér, Plath ragaszkodása ahhoz a titkos traumatikus tudáshoz, hogy a siker, az egészség és a boldogság fikciója mögött, amely a második világháború utáni időszakban oly elterjedt, a gyarlóság és a törékenység titkos, traumatikus tudata húzódik meg, akár harag és erőszak, akár a transzcendencia női alakjainak ünneplése formájában,
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)