Szabadság és függetlenség: Tanulmány Hegel Az elme fenomenológiájának politikai eszméiről

Olvasói vélemények

A recenziók összetett viszonyt fejeznek ki Hegel munkásságával, hangsúlyozva mind a tartós érdeklődést, mind a filozófiájának megértésével kapcsolatos kihívásokat. A szerzőt, Judith Shklart dicsérik Hegel eszméinek ismeretéért és pontos bemutatásáért, ugyanakkor kritizálják, hogy nem nyújt sok elemzést vagy nem foglalkozik az anyaggal.

Shklart dicsérik intelligenciájáért, a másodlagos irodalom enciklopédikus ismeretéért és azért, hogy képes Hegel politikai tartalmának jóhiszemű összefoglalását nyújtani. Az olvasók nagyra értékelték, hogy megismerték Hegelt, a filozófiai idealizmus eredetét és eszméinek szellemi kontextusát.

Jelentős kritika, hogy Shklar munkájából hiányzik a reflektív elemzés. A recenzensek megjegyezték, hogy a könyv elsősorban narratív összefoglalóként szolgál, bővebb érvek vagy Hegel fogalmaival való mélyebb foglalkozás nélkül, így az olvasó személyes meglátások és tanulságok nélkül marad Hegel munkásságából.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Freedom and Independence: A Study of the Political Ideas of Hegel's Phenomenology of Mind

Könyv tartalma:

Ez a könyv eredetileg 1976-ban jelent meg, és kifejezetten a politikaelméletet tanuló diákok számára készült, akik Hegel politikai gondolatait szeretnék megérteni, ahogyan azok Az elme fenomenológiájában megjelennek. Shklar professzor kommentárja, ahol csak lehetséges, közérthető nyelvezetet és a hivatkozások angol fordítását használja.

Hegel érvelésének lényege, hogy a szabadság az egyes állampolgárok személyes céljainak és az egész államrendszer közcéljainak azonossága. Ez egy dinamikus folyamat, amelyben minden törvényt mindenki maga hoz létre, és ez viszont a társadalom minden egyes tagjának gondolkodásában és cselekedeteiben fejeződik ki és valósul meg.

A szöveg hangsúlyozza Hegel kritikáját a szubjektivitás minden fajtájával szemben. Minden tapasztalat kulturális jellegének fel nem ismerése a lényege Hegel minden korábbi filozófia kritikai felülvizsgálatának, és ez vezette őt saját történelem- és ismeretelméletének, mint retrospektív gondolkodásnak a kidolgozásához.