Olvasói vélemények
Összegzés:Timothy Mitchell „Carbon Democracy” című könyve radikálisan és átgondoltan vizsgálja az olajiparnak a 20. században a globális politikára és gazdaságra gyakorolt hatását. Bemutatja, hogy az olajforrások feletti ellenőrzés hogyan alakította a politikai intézkedéseket és struktúrákat, hogyan befolyásolta az USA külpolitikáját, és hogyan segítette elő a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú függőséget, ami végül az éghajlatváltozás kihívásaihoz vezetett. A művet lebilincselőnek, ugyanakkor sűrűnek írják le, és kritikai elkötelezettséget követel az olvasótól.
Előnyök:⬤ Egyedülálló és radikális nézőpontot kínál az olajipar történetéről és befolyásáról.
⬤ Részletesen feltárja az olajhasználathoz kapcsolódó politikai, gazdasági és társadalmi dinamikát.
⬤ Olyan fontos témákkal foglalkozik, mint az éghajlatváltozás, a demokrácia és a gazdasági növekedés.
⬤ Arra ösztönzi az olvasókat, hogy újragondolják a politikával és az energiával kapcsolatos alapvető feltételezéseket.
⬤ Értékes történelmi meglátásokat és összefüggéseket tartalmaz, amelyek megvilágítják a jelenlegi globális kérdéseket.
Hátrányok:⬤ Nem könnyű olvasmány; egyesek szerint sűrű és fárasztó.
⬤ A témák közötti ugrálás miatt szétesőnek vagy zavarosnak tűnhet.
⬤ Néhány érvet politikailag elfogultnak vagy revizionistának tartanak.
⬤ Olyan ellentmondásos vagy összeesküvés-elméleteket tartalmaz, amelyek nem minden olvasónak tetszenek.
⬤ Potenciálisan unalmas lehet azok számára, akiket nem érdekelnek az olajpolitika bonyolult részletei.
(25 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Carbon Democracy: Political Power in the Age of Oil
Könyv tartalma:
Gyakran mondják, hogy az olaj átok, amely a kitermelő országokat háborúk, korrupció és óriási egyenlőtlenségek által meghatározott életre ítéli. A Carbon Democracy ennél összetettebb történetet mesél el, és azt állítja, hogy egyetlen nemzet sem menekül meg az olajtól való kollektív függőségünk politikai következményei elől. Ez formálja a politikát mind az olyan régiókban, mint a Közel-Kelet, amelyek az olajtermelésből származó bevételekre támaszkodnak, mind pedig azokon a helyeken, ahol a legnagyobb az energia iránti kereslet.
Timothy Mitchell a szénenergia történetéből indul ki, hogy radikálisan új történetet meséljen el a demokrácia felemelkedéséről. A szén olyannyira nyitott energiaforrás volt, hogy a nyugati oligarchák először váltak sebezhetővé a demokrácia iránti tömeges követelésekkel szemben. A huszadik század közepén azonban az olcsó és bőséges kőolajból - főként a Közel-Keletről - származó energia kifejlesztése lehetőséget kínált arra, hogy a demokratikus nyomással szembeni sebezhetőséget csökkentsék. Az olaj bősége a történelemben először tette lehetővé, hogy a politikai életet a ma "gazdaságnak" nevezett valami irányítása és a végtelen növekedés ígérete köré szervezzék át. A Nyugat politikája függővé vált a nem demokratikus Közel-Kelettől.
A XXI. században a modern demokratikus politika olajalapú formái fenntarthatatlanná váltak. A Közel-Keleten a külföldi beavatkozás és a katonai uralom megbicsaklik, miközben a kormányok mindenütt képtelennek tűnnek arra, hogy kezeljék azokat a válságokat, amelyek a szénalapú demokrácia korszakának végével fenyegetnek - az olcsó energia eltűnésével és az ökológiai rend szénalapú összeomlásával.
Azzal, hogy az energiatermelést a demokratikus korszakot alakító központi erővé teszi, a Carbon Democracy újragondolja az energia történetét, a természet politikáját, a demokrácia elméletét és a Közel-Kelet helyét közös világunkban.
