Szervezettervezés: Keretek, elvek és megközelítések

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Organization Design: Frameworks, Principles, and Approaches

Könyv tartalma:

Előszó.

Az előszó a könyv inspirációjára és eredetére, a megírás kontextusára és a célközönségre összpontosít. Ezen túlmenően fejezetvázlatot és útmutatót ad a könyvben és annak funkcióiban való eligazodáshoz és használatához (mind az oktatók/diákok, mind a gyakorlati szakemberek számára).

1. RÉSZ: A SZERVEZETTERVEZÉS MIBENLÉTE.

1. fejezet: Mi a szervezettervezés?

A főszöveg ezen első fejezetében rövid áttekintést adunk a szervezettervezés történetéről, mind mint vezetői tevékenység, mind mint tudományos kutatási terület. Az elején különbséget teszünk a szervezettervezés és a szervezetfejlesztés között. A fejezet ezután meghatározza, hogy miről is van szó, amikor a szervezettervezésről beszélünk. Több olyan keretrendszert is bemutatunk, amelyek erre a kérdésre keresik a választ, köztük elsősorban Jay Galbraith Star-modelljét és Phanish Puranam "a szervezés alapvető problémáit". Megvizsgáljuk, hogyan használták és adaptálták a Star-modellt a tudósok és a gyakorlati szakemberek, és összehasonlítjuk és szembeállítjuk a modellt olyan hasonló modellekkel, mint a 7-S modell és Nadler és Tushman kongruencia-modellje. Ezután megvizsgáljuk, hogy Puranam (tudományos munkában megalapozott) keretrendszere hogyan viszonyul Galbraith modelljéhez. Végül figyelmet fordítunk a tanácsadók és gyakorlati szakemberek körében népszerű működési modell és üzleti modell kifejezésekre, és ezeket a szervezeti tervezéshez és az ebben a fejezetben tárgyalt keretrendszerekhez kapcsoljuk.

2. fejezet: Melyek a szervezettervezés kiváltó okai?

Ebben a fejezetben azokat az okokat és kiváltó okokat tárgyaljuk, amelyek miatt a szervezetek átgondolják a tervezésüket. Az ebben a fejezetben szereplő indoklás alapja a kontingenciaelmélet (Lawrence & Lorsch, Donaldson), vagyis az az elképzelés, hogy a szervezetek a kontextusukhoz igazítják a dizájnjukat. Részletesen foglalkozunk az újratervezés néhány fő kiváltó okával, amelyek a kontingencia-gondolkodásból fakadnak, mint például a növekedés, az új stratégia, az új versenyhelyzet és a technológiai változás. Ezen túlmenően megvizsgáljuk a kontextushoz már nem illeszkedő tervezés néhány gyakori tünetét, mint például a rossz döntéshozatal, a rossz kommunikáció és a demotiváció. Kitérünk néhány olyan tehetetlenségi erőre is (Hannan & Freeman), amelyek általában visszatartják a szervezeteket a szükséges újratervezéstől, mint például az elsüllyedt költségek, a szervezeti politika és a szabályozási akadályok. Végül figyelmet fordítunk az izomorfizmus jelenségére (DiMaggio & Powell), amely leírja, hogy a cégek nem annyira a saját szervezetüket tervezik, hanem inkább más szervezetektől "kölcsönöznek" modelleket/terveket. Ezt a viselkedést összefüggésbe hozzuk azzal, hogy a szervezetek hogyan kezelik a menedzsment divatokat (Birkinshaw), mint például az agilis.

3. fejezet: Mitől lesz egy jól megtervezett szervezet?

Ez a fejezet azt a kérdést vizsgálja, hogy vannak-e olyan egyetemes elvek, amelyeket bármely szervezet kialakításánál alkalmazni kell. Először a tervezési kritériumok fogalmával foglalkozunk (Worren, Nadler & Tushman, Stanford), amelyet általában a szervezettervezés fontos kiindulópontjának tekintenek: a vállalati stratégia és más kontextuális tényezők lefordítása korlátozott számú állítássá arról, hogy a tervezésnek mit kell elérnie. Ahol a tervezési kritériumok egy adott szervezethez kötődnek, ott a továbbiakban a jó tervezés általánosabb alapelveivel foglalkozunk. Többek között megvizsgáljuk Goold és Campbell gyakran idézett "A szervezeti tervezés 9 tesztje", valamint Cherns "A szociotechnikai tervezés elvei" című munkáját. Ez utóbbival kapcsolatban a szociotechnikai rendszertervezési iskolát fogjuk tágabb értelemben vizsgálni. Végül röviden megvizsgáljuk a rétegzett rendszerek elméletét (Jacques), egy kissé ellentmondásos gondolkodási iskolát, amely konkrét előírásokat tartalmaz a szervezetek hierarchikus felépítésének kialakítására vonatkozóan.

4. fejezet: Mi az új az újról.