Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
Sad Planets
"Minden szomorú" - írták az ókori költők. De vajon ez a szomorúság csupán emberi tapasztalat, amelyet a világra vetítenek, vagy magának a világnak tulajdonítható a borongás? Lehet, hogy a világegyetem örökké a "dolgok könnyeit" sírja?
Dominic Pettman és Eugene Thacker ebben az elmélkedéssorozatban az éghajlatváltozással, a környezetpusztítással és a kozmikus magányossággal kapcsolatos néhány kulcsfontosságú - örök és új keletű - "negatív affektust" vizsgál. Eközben feltárnak valami olyan nyilvánvaló dolgot, ami eddig nagyrészt észrevétlenül maradt: azt a kérdést, hogy mit kellene éreznünk az éghajlatváltozással kapcsolatban. A bolygószenzorok által gyűjtött információk és a levegő belélegzésének egyszerű aktusa között új, nyugtalanító hangulatok keletkeznek, amelyekre jelenleg nincs megfelelő nyelvünk. Bánatot kellene-e éreznünk bolygónk elvesztése miatt? Vagy a tömeges kihalás tanújaként átélt furcsa érzés annak a jele, hogy a bolygó eleve nem is volt "a miénk"? A Sad Planets ezt a kapcsolatot vizsgálja a mi túlságosan emberi melankóliánk és egy személytelenebb bánat között, amely a kozmikus elemek szívében rejlik.
Ez a könyv a témák széles skáláját öleli fel - a kozmológia történetétől az éghajlatváltozás "egzisztenciális fenyegetéséig" -, és számvetés az emberi létezés és megértés határaival. Ahogy Pettman és Thacker megjegyzik, soha nem tudtunk még ennyit a bolygóról és a kozmoszról, és még soha nem éreztük magunkat ennyire elidegenedve ugyanettől a bolygótól, nem is beszélve a csillagokról, amelyek a bolygón túl vannak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)