Szövetségesek és riválisok: A német-amerikai csere és a modern kutatóegyetem felemelkedése

Olvasói vélemények

A „Szövetségesek és riválisok” című könyv az USA és Németország együttműködését és rivalizálását vizsgálja a felsőoktatás és a szellemi fejlődés összefüggésében. A szerző történelmi perspektívából mutatja be, hogyan alakította ez a kapcsolat az oktatási intézményeket és a társadalmi átalakulásokat.

A könyv egyedülálló perspektívát nyújt az USA és Németország összefonódó történelméről a felsőoktatás és a szellemi fejlődés tekintetében. Rávilágít a felsőoktatási intézmények fejlődésére, valamint a két nemzet közötti hasznos eszme- és tehetségcserére. A történelmi kontextusba való betekintés értékes a kortárs oktatási kérdések megértéséhez.

A recenzió nem említ konkrét hátrányokat vagy kritikákat a könyvvel kapcsolatban, ami általánosságban pozitív fogadtatásra utal.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Allies and Rivals: German-American Exchange and the Rise of the Modern Research University

Könyv tartalma:

Az amerikai felsőoktatás felemelkedésének első története a német-amerikai cserekapcsolatok tükrében.

A tizenkilencedik században közel tízezer amerikai utazott Németországba, hogy a kutatásukról és oktatásukról híres egyetemeken tanuljon. A huszadik század közepére az amerikai intézmények a világ élére kerültek. Hogyan vált Amerika a felsőoktatás kiválósági központjává? És mit árul el ez a történet arról, hogy ki lesz a XXI. század vezetője?

A Szövetségesek és riválisok az amerikai felsőoktatás felemelkedésének első története a német-amerikai cserekapcsolatok szemszögéből. Az olyan vezetők, mint Wilhelm von Humboldt, Martha Carey Thomas és W. E. B. Du Bois lenyűgöző portréinak sorában Emily J. Levine bemutatja, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján hogyan versengtek és működtek együtt a tudományos újítók a kutatóegyetem kialakításában. Még akkor is, amikor a nemzetek a tudományosság révén világuralomra törekedtek, az egyetemek megőrizték a politikától és a gazdaságtól eltérő értékeket. A nyitott határok lehetővé tették az amerikaiak számára, hogy az angol főiskolát és a német PhD-t egyesítve létrehozzák a modern kutatóegyetemet, egy olyan hibridet, amelyet ma már világszerte másolnak.

Levine száz évet átívelő, magával ragadó elbeszélésében megdönti az egyetemről mint időtlen eszményről alkotott elképzeléseket, és visszahelyezi a kortárs egyetemet a történelemben elfoglalt helyére. Ezáltal feltárja, hogy a huszadik században az innováció a nemzetközi együttműködésben gyökerezett - ez egy olyan fontos tanulság, amelyre ma is érdemes emlékezni.