Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Az őskori és kora középkori nagy házak hatalmas építmények voltak, amelyek formáit a lakóházak mintájára alakították ki. A legtöbbjüket kő helyett fából építették.
Viszonylag rövid ideig használták őket.
Gyakran cserélték őket ugyanazon a helyen.
Néhányukhoz kivételes leletcsoportok kapcsolódtak. Építésük jelentős emberi munkaigényt támasztott, és megközelítette az akkori lehetőségek határait. Úgy tűnik, hogy speciális szerepet játszottak az ókori társadalomban, de értelmezésük nehézkes volt. Középületek voltak ezek, vagy fontos emberek lakhelyei? Templomok vagy katonai támaszpontok voltak, és miért építették őket válságos vagy változó időkben? Hogyan választották ki a helyüket, és hogyan kapcsolódtak egy ősibb múlt maradványaihoz? Noha pénznemük az első földművesek korától a viking korig terjedt, a nagy házak közötti hasonlóságok éppoly szembetűnőek, mint a különbségek.
Ez a tanulmány Észak- és Északnyugat-Európa monumentális épületeire összpontosít, de széles terület építményeire támaszkodik, Anatóliától egészen Bretagne-ig és Norvégiáig. A néprajzot használja ötletforrásként, és tárgyalja a háztársadalom fogalmát és annak hasznosságát a régészetben. A főbb példákat a neolitikumból és a vaskorból veszi, de a beszámoló a Kr. u. első évezred régészetére is támaszkodik. A könyv hangsúlyozza a régészeti sorozatok egymással való összehasonlításának fontosságát az ideális társadalmi típusok meghatározása helyett. Ennek során egy sor híres és kevésbé híres lelőhelyet mutat be, Stonehenge-től a Tara-hegyig, a régi Uppsalától Yeaveringig.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)