Értékelés:
A „Teológia a metafizikán túl: Bartlett: René Girard transzformatív szemiotikája' című könyvének kritikái kiemelik a teológia innovatív megközelítését a szemiotika szemszögéből, különösen René Girard munkásságával kapcsolatban. Az olvasók elismerően nyilatkoznak a könyv briliáns, éleslátó írásmódjáról és mély teológiai meglátásairól, különösen János evangéliumával kapcsolatban. Néhányan azonban megjegyzik, hogy a hivatkozott teoretikusokkal kapcsolatos előzetes ismeretek hiánya kihívássá teheti a szövegben való eligazodást.
Előnyök:⬤ Ragyogóan megírt és éleslátással teli.
⬤ Új irányt kínál a keresztény teológia számára.
⬤ A szemiotika és a teológia mélyen magával ragadó felfedezése.
⬤ Az erőszakmentesség által befolyásolt történelem reményteli látomását nyújtja.
⬤ Különösen kifizetődő foglalkozás János evangéliumával szemiotikai szempontból.
⬤ Növeli a bibliai szövegek megértését Girard elméleteinek szemszögéből.
⬤ Nehéz lehet a kulcsfontosságú gondolkodók (Derrida, Girard stb.) előzetes ismerete nélkül olvasók számára.
⬤ Erőfeszítést és kitartást igényel a bemutatott fogalmak teljes megértéséhez.
⬤ Egyesek számára kihívást jelenthetnek a sűrű filozófiai viták.
(3 olvasói vélemény alapján)
Theology Beyond Metaphysics
Az emberi eredet elmélete, amely félig Charles Darwin, félig Káin és Ábel, a hagyományos témák újragondolásával jár. Rene Girard tézise az eredeti emberi erőszakról és a Biblia erejéről, amely ezt feltárja, már több mint egy generáció óta ismert, de a keresztény teológiára gyakorolt következményeit még mindig csak lassan fejtik ki.
Anthony Bartlett könyve jelzésértékűen járul hozzá, és elképesztő előrelépést jelent annak megértésében, hogy mit jelent az eredendő erőszak bibliai feltárása a keresztény gondolkodás és élet számára. Ha az emberi nyelv közvetlenül a gyilkosság ősi tapasztalatából keletkezett, akkor a szemiotika a teológiai vizsgálat egyik központi területévé válik.
A szemiotika diszciplínáját a posztmodern gondolkodókon keresztül, majd a latin korszakban való születéséig visszavezetve Bartlett megmutatja, hogy Girard gondolkodása maga is szemiotikai emergencia, túl a szokásos keresztény metafizikán. Az emberi jelekről szóló girardi elmélet mindenekelőtt azt követeli, hogy lássuk az erőszak generatív hatását nyelvünkben és gondolkodásunkban, majd fordítva, hogy Isten Igéje, aki megtorlás nélkül keresztre feszítve és ugyanabban az identitásban feltámadva teljesen új jelet és kapcsolatot hoz a történelembe, és az emberi élet és értelem alapos átalakulását kínálja.
