Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Thornton Wilder az „Alcestiad”-ot „a vallási ébredés, az anya-szerelem-dinamita és a hősies merészség keverékeként” emlegette. Ebben újrameséli az ókori legendát Alkésztiszről, Thesszália királynőjéről, aki életét adta férjéért, Admetoszért, Apollón szerelméért, és akit Herkules hozott vissza a pokolból.
Amikor a bátor és zavarodott Alkésztisz visszatér a halálból, és nagy kérdéseket tesz fel arról, hogy mi a legfontosabb az életben, és hogyan éljük azt, több mint egy pillantást vethetünk Emilyre „A mi városunk” III. felvonásában. Emilyhez hasonlóan Wilder Alkésztisze is a megértést keresi, akinek „csak egyetlen nyomorúság van, és az a tudatlanság”.
A korai görög tragédiák hagyományai szerint megírt, Wilder által a szókimondó szókimondás és a humor kvintesszenciális kombinációjával felerősített műben sem a halál, sem a boldogság nem az, aminek látszik, ebben a hatalmas érzelmi skálán mozgó műben. Az „Alkésztia” után a görög hagyományoknak megfelelően egy rövid, komikus szatírjáték, a Részeg nővérek következik.
