Értékelés:

A könyv a 17. századi filozófia különböző szakértőinek esszégyűjteménye, amely betekintést nyújt a kora újkori gondolkodók összefüggéseibe és visszahatásaiba. Miközben a tudományos mélységben rejlik az erőssége, a hozzáférhetőség és a koherencia problémáival küzd, ami a különböző közönség számára való hatékonyságát illetően vegyes véleményekhez vezetett.
Előnyök:A könyv a kora újkori filozófia mélyreható és tudományos feltárását nyújtja, kiemelve az olyan gondolkodók közötti összefüggéseket, mint Descartes, Spinoza és Leibniz. A bibliográfiák további tanulmányozásra ösztönöznek, és egyes fejezetek, különösen Mahoney professzoré, nagy tetszést aratnak. A kötetet jobbnak jegyzik, mint a reneszánsz filozófiára összpontosító elődjét, és olyan történelmi kontextust kínál, amely értékes a korszak megértéséhez.
Hátrányok:A szöveg helyenként erősen szakszerű, a teljes megértéshez jelentős előismeretekre van szükség, ami elriaszthatja az általános olvasókat. Kritika éri a koherencia és a gondolatok hatékony közlésének hiányát. Néhány olvasó gyártási problémákat is észlelt, mint például a helytelen oldalsorozat. Összességében a speciális ismeretekre való támaszkodás akadályokat jelenthet a tudományos közösségen kívüliek számára.
(4 olvasói vélemény alapján)
The Cambridge History of Seventeenth-Century Philosophy 2 Volume Paperback Set
A Cambridge History of 17th Century Philosophy egyedülállóan átfogó és hiteles áttekintést nyújt a kora újkori filozófiáról, amelyet egy nemzetközi szakértői csapat írt. A korábbi cambridge-i filozófiatörténetekhez hasonlóan a témát témák és témák szerint kezeli, és mivel a történelem nem csomagolódik rendezett csomagokba, a témát is nagy időbeli rugalmassággal kezeli, gyakori utalást tartalmazva a középkori és reneszánsz eszmékre.
A kötetek alapszerkezete megfelel annak, ahogyan egy művelt, XVII. századi európai megszervezhette volna a filozófia területét.
Így a tudománytörténet, a vallási tanítás és a politika igen hangsúlyos szerepet kap. A kibontakozó elbeszélés egy olyan szellemi világgal kezdődik, amelyet az arisztoteliánizmus és a skolasztikus filozófia szintézise ural, de a korszak végére megjelenik a mechanisztikus vagy „korpuszkuláris” filozófia, és teljes mértékben kifejti hatását a hagyományos metafizikára, etikára, teológiára, logikára és ismeretelméletre.