Értékelés:
Wilkie Collins The Haunted Hotel című regényét hangulatos és magával ragadó krimiként tartják számon, amely a gótikus fikció elemeit természetfeletti fordulattal ötvözi. A történet középpontjában Lord Montbarry áll, aki elhagyja menyasszonyát a rejtélyes Narona grófnőért, ami rejtélyes halálesetekhez és kísértetekhez vezet egy szállodában, amely korábban palota volt. Az olvasók nagyra értékelik Collins képességét a feszültség és az intrika megteremtésére, bár néhányan megjegyzik, hogy a könyv nem éri el az olyan híres műveinek magasságát, mint A holdkő vagy A fehér ruhás nő.
Előnyök:Az olvasók dicsérik a könyv hangulatos környezetét, a lebilincselő rejtélyt, az összetett karaktereket és a jól kidolgozott feszültséget, különösen a regény második felében. Collins írói stílusát és humorát is értékelik, ami összességében élvezetessé teszi az olvasást. Narona grófnő karaktere emlékezetes gonosztevőként emelkedik ki, mélységet adva a történetnek.
Hátrányok:A The Haunted Hotel kritikái közé tartozik az egyenetlen tempó, különösen az első felében, amelyet egyesek lassúnak és triviális fejleményekkel teletűzdeltnek találtak. Több olvasó úgy érezte, hogy a feloldás túl sok kérdést hagyott megválaszolatlanul, és hogy a karakterek alulfejlettek vagy karikatúrák voltak. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint ez a mű nem Collins legjobb írói munkásságát tükrözi, és így kevésbé lebilincselő a híresebb regényeihez képest.
(203 olvasói vélemény alapján)
The Haunted Hotel: A Mystery of Modern Venice
William Wilkie Collins (1824. január 8. - 1889. szeptember 23.) angol regényíró és drámaíró, aki A fehér ruhás nő (1859) és A holdkő (1868) című regényeiről ismert. Utóbbit az első modern angol detektívregénynek nevezik. Egy londoni festő, William Collins és felesége gyermekeként született, a család tizenkét éves korában Collins Olaszországba költözött, ahol és Franciaországban élt két évig, így megtanult olaszul és franciául. Eleinte teakereskedőként dolgozott. Első regénye, az Antonina 1850-es megjelenésekor Collins megismerkedett Charles Dickensszel, aki barátja és mentora lett. Néhány Collins-mű először Dickens Household Words és All the Year Round című folyóirataiban jelent meg. Drámák és szépirodalmi művek terén is együttműködtek. Collins az 1860-as években elérte az anyagi stabilitást és nemzetközi követőkörét legismertebb művei révén, de köszvénytől kezdett szenvedni. A fájdalomra ópiumot szedett, de függővé vált tőle. Egészsége és írói minősége az 1870-es és 1880-as években romlott. Collins kritikusan viszonyult a házasság intézményéhez: később megosztotta idejét az özvegy Caroline Graves között, akivel felnőtt élete nagy részében együtt élt, lányát sajátjaként kezelte, és a fiatalabb Martha Rudd között, akitől három gyermeke született.
Collins műveit akkoriban a "szenzációs regények" közé sorolták, amely műfaj manapság a detektív- és feszültségregények előfutárának számít. Emellett behatóan írt a nők helyzetéről, valamint korának társadalmi és családi problémáiról is. Például az 1854-es Hide and Seek című művében az angol irodalomban az egyik első siket szereplő ábrázolása olvasható. Mint korának sok más írója, Collins is először sorozatban jelentette meg regényeinek többségét, például Dickens All the Year Round című folyóiratában, és a forma mestereként ismerték, aki a feszültségnek éppen a megfelelő fokát teremtette meg ahhoz, hogy közönsége hétről hétre olvassa.....
Collins a Wimpole Street 82-ben halt meg, bénulásos agyvérzés következtében. A nyugat-londoni Kensal Green temetőben nyugszik. Sírkövén a The Woman in White (A fehér ruhás nő) szerzőjeként szerepel. (wikipedia.org)
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)