The Myth of Jos Mart: Konfliktusos nacionalizmusok a huszadik század eleji Kubában

Olvasói vélemények

A könyv átfogó áttekintést nyújt Kuba José Martí halála utáni történelméről, kitérve a különböző társadalmi és politikai kérdésekre. Ugyanakkor csak röviden érinti Martí hatását, ami csalódást okozhat azoknak, akiket kifejezetten Martí érdekel.

Széleskörűen tárgyalja az olyan fontos témákat, mint a faji, nemi, munkásmozgalmak és a politikai erőszak a függetlenség utáni Kubában; jó bevezető forrásként szolgál ennek az időszaknak a megértéséhez.

Martí szerepével csak érintőlegesen foglalkozik, ami nem biztos, hogy kielégíti azokat az olvasókat, akik a befolyásának mélyreható feltárására vágynak.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Myth of Jos Mart: Conflicting Nationalisms in Early Twentieth-Century Cuba

Könyv tartalma:

A négy fegyveres mozgalom által megrázott történelmi időszakra összpontosítva Lillian Guerra nyomon követi a kubaiak identitásuk értelmének és az állam jellegének meghatározásáért folytatott küzdelmeinek eredetét, Kuba utolsó, 1895-ös függetlenségi háborújától az amerikai neokolonialista hegemónia 1921-es megszilárdulásáig.

Guerra azt állítja, hogy a politikai erőszak és a kubai forradalmi hazafi, Jose Marti által javasolt társadalmi egység egymással versengő értelmezései a nemzetről alkotott ellentétes elképzeléseket tárnak fel - olyan elképzeléseket, amelyek ideológiai radikalizmusukban és abban különböznek, hogy hogyan alakítják ki Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatát. Ahogy Guerra kifejti, egyes nacionalisták támogatták a külföldi befektetések és értékek beépítését, míg mások a választási politika tekintélyelvű modelljének alkalmazásával kívántak társadalmi változást elérni; megint mások pedig demokratikus kormányt akartak, társadalmi és gazdasági igazságossággal.

De minden frakció számára Marti képe lett a fő eszköz, amellyel a kubaiak egymást támadták, rendőrizték és lejáratták, hogy megőrizzék saját elképzeléseiket másokéval szemben. Guerra vizsgálata bemutatja, hogy a versengő történelmi emlékek és a gyenge állam feletti ellenőrzésért folytatott harcok hogyan magyarázzák, hogy a nemzet eszméjével és a kubai állam jellegével kapcsolatos konszenzus helyett miért a polaritás határozta meg a kubai politikát a huszadik század folyamán.