The Practical Critic: Andr Bazin on Film, 1945-1958
Andr Bazin (1918-58) arról volt híres, hogy szinte egyedül alapozta meg a filmművészetet, mint elfogadott intellektuális tevékenységet, valamint arról, hogy ő volt a francia új hullám szellemi atyja. Bazin 1951-ben társalapítója és főszerkesztője lett a Cahiers du Cinma című folyóiratnak, a filmtörténet legbefolyásosabb kritikai folyóiratának. Az általa a folyóiratnál mentorált filmkritikusok közül öten lettek később a háború utáni francia filmművészet legelismertebb rendezői: Franois Truffaut, Jean-Luc Godard, Ric Rohmer, Jacques Rivette és Claude Chabrol. Bazint tartják a nagy hatású szerzői elmélet fő elindítójának is - annak az elképzelésnek, hogy mivel a film művészeti forma, a film rendezőjét kell tekinteni a film egyedi filmstílusának fő alkotójának vagy "szerzőjének".
Viszonylag rövid élete során Bazin mintegy 2600 cikket és kritikát írt, amelyek közül csak mintegy 200 érhető el antológiákban vagy szerkesztett gyűjteményekben - és ezek többsége elméleti jellegű.
A gyakorlati kritikus: Andr Bazin a filmről, 1945-1958 című kötetben kritikai kritikákat olvashatunk neves filmekről: A nagy diktátor, Csodálatos élet, A vízparton, Lázadó ok nélkül, Aparajito, Csoda Milánóban, A gonosz érintése, East of Eden, Rettegett Iván, Életünk legszebb évei, La Strada, High Noon és A Kwai folyó hídja. A The Practical Critic ezen kívül tartalmaz egy kontextuális bevezetést Bazin életéről és munkásságáról, egy Bazin-bibliográfiát, egy válogatást filmképekből és egy átfogó tárgymutatót. Ez a könyv jelentős hozzájárulás a filmtudományhoz, és a világ egyik legkiemelkedőbb kultúrkritikusának folyamatos befolyásáról tanúskodik.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)