The Scenic Imagination: Originary Thinking from Hobbes to the Present Day
A Szenikus képzelet azt állítja, hogy a reprezentáció egyedülállóan emberi jelensége, ahogyan az a nyelvben, a művészetben és a rituálékban megnyilvánul, egy jel által kijelölt központi tárgyra összpontosító szcenikus esemény. Az eredethipotézis azt állítja, hogy az ember eredetét ilyen eseményként kell felfogni.
A hagyományos társadalmakban az a festői képzelet, amelyen keresztül az eredetnek ezt a jelenetét elképzelik, a szent teremtés-elbeszélésekben nyilvánul meg. A modern gondolkodást a festői képzelet önálló felhasználása határozza meg az emberi intézmények eredetének antropológiai modelljeinek megalkotására, kezdve Hobbes Leviatánjában a társadalmi szerződés jelenetével, amely véget vet a természetállapot kölcsönös erőszakának.
Eric Gans húsz gondolkodó, köztük Locke, Rousseau, Kant, Hegel, Marx, Nietzsche, Durkheim, Boas és Freud kiválasztott írásaiban követi nyomon a festői képzelet működését, majd könyvét a vallás és a nyelv eredetéről szóló kortárs írások kritikai vizsgálatával zárja. Ennek során bemutatja, hogy az eredethipotézis kínálja a legösszefüggőbb magyarázatot ezen alapvető intézmények eredetére és működésére.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)