The Weary Blues

Olvasói vélemények

A könyvről szóló kritikák kiemelik Langston Hughes költészetének erőteljes érzelmi hatását, sok olvasó dicséri gazdag írói stílusát, felidéző képi világát, valamint azt, ahogyan versei személyes élményekre és szélesebb kulturális témákra reflektálnak. Az olvasók a gyűjteményt a hozzáférhetőség, a szépség és az érzések mélysége miatt értékelik, így a költészet és a fekete történelem iránt érdeklődők számára ajánlott olvasmány.

⬤ Gazdag és gyönyörű írói stílus, amely visszhangra talál az olvasók körében.
⬤ Erőteljes érzelmi témák, amelyek számos érzést, köztük örömöt, szomorúságot és inspirációt váltanak ki.
⬤ Megközelíthető költészet, amely egyszerű és nem túlságosan rejtélyes, így a kezdők számára is alkalmas.
⬤ Szuggesztív képi világ, amely megragadja a fekete tapasztalatok és kultúra lényegét, különösen Harlemben.
⬤ A versek elmélkedésre és kapcsolatteremtésre ösztönöznek, ami sokakat arra késztet, hogy mélyen értékeljék Hughes munkásságát.

⬤ Néhány verset nehéz lehet megérteni Hughes hivatkozásainak előzetes ismerete nélkül.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv borítója nem felel meg a gyűjtemény tartalmának.
⬤ A költészettel nem ismerkedők számára tanulási nehézséget vagy érdektelenséget okozhat a formátum.

(117 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

„Egy álmos szinkópás dallamot dúdolva, / előre-hátra ringatózva egy lágy dallamra, / hallottam egy négert játszani. / Down on Lenox Avenue the other night / By the pale dull pallor of an old gas light / He did a lazy sway...” Ezekkel az első sorokkal Hughes egy kísérleti játszótérre invitálja az olvasót, amely egy fekete férfi életének történetét meséli el Amerikában. Olyan versekkel, mint az „Álomváltozatok”, „A néger beszél a folyókról” és „A mi földünk”, szövi be és ki a verseket, kiemelve a szegregációval és a rasszizmussal szembeni küzdelem mélypontjait, de az alkotás magaslatait is abból az időből, amikor „a négerek divatban voltak”.

A zene ünneplése az elejétől a végéig, a The Weary Blues a Harlemi reneszánsz vezető költőjének, Langston Hughesnak a debütáló verseskötete, amely megjelent. A ma már amerikai klasszikusnak számító The Weary Blues megtestesítette a ritmus, az improvizáció és a lélek érzését, amely a fekete klasszikus zenére hatott, úttörő szerepet játszott a „jazzköltészet” műfajában, és pótolhatatlan nyomot hagyott az afroamerikai irodalmi kánonban.

A professzionális gépeltetésű, gyönyörűen megtervezett borítóval ellátott The Weary Blues ezen kiadása a Harlemi reneszánsz egyik alapművének szenzációs újragondolása a modern olvasó számára.