
Theodor W.
Adorno posztumusz megjelent esztétikai elmélete a művészet válságát tárja fel a társadalmi integráció korában. A konkrét műalkotások tapasztalatával telítve megkérdőjelezi a filozófiai esztétika hagyományos kategorizálási rendszerét.
Ez a kötet először kínál kommentárt a sűrű szöveghez, hogy megnyissa azt, és további gondolkodásra ösztönözze Adorno kritikai esztétikáját.