Olvasói vélemények
Összegzés:Wartenberg könyve a mozi filozófiai dimenzióinak átgondolt feltárását mutatja be, olyan filmeket tárgyalva, mint a „Modern idők”, „A Mátrix”, „A makulátlan elme örök napsugara” és „A harmadik ember”. Hangsúlyozza a film egyedülálló képességét arra, hogy filozófiai gondolatokat illusztráljon és gondolatkísérleteket provokáljon, és végül amellett érvel, hogy a filmek valóban képesek a hagyományos filozófiai szövegektől eltérő módon „filozofálni”.
Előnyök:A könyv olvasmányos, vidám és világosan érvel, a filozófiát a mozin keresztül teszi hozzáférhetővé. Intelligens és alapos meglátásokat kínál, és gondolatébresztő keretet nyújt a filmek filozófiai elemzéséhez. Wartenberg szeretete a filmek iránt és tisztelete a filozófiai diskurzusra gyakorolt hatásuk iránt nyilvánvaló.
Hátrányok:Egyes kritikák Wartenberg azon tendenciájára összpontosítanak, hogy filozófiai értelmezéseket erőltet a filmekre, amelyek nem biztos, hogy összhangban vannak a filmkészítők szándékaival. A bemutatott érveket, különösen a narratív filmekkel kapcsolatban, néha gyengének vagy túlságosan elvontnak tartják. Aggodalomra ad okot az is, hogy Wartenberg túlságosan merev módon helyezi előtérbe a konkrét filozófiai álláspontokat, és ezzel esetleg figyelmen kívül hagyja a filmek tágabb témáit.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Thinking on Screen: Film as Philosophy
Könyv tartalma:
A Thinking on Screen: Film as Philosophy egy közérthető és elgondolkodtató vizsgálat arról, hogy a filmek hogyan vetnek fel és tárnak fel összetett filozófiai gondolatokat. Thomas Wartenberg világos és lebilincselő stílusban írva vizsgálja a filmek azon képességét, hogy megvitassák, sőt kritizálják azokat az eszméket, amelyek évszázadok óta foglalkoztatják és zavarba hozzák a filozófusokat, mint például a személyiség természete, az erkölcs alapja és az ismeretelméleti szkepticizmus.
Wartenberg annak bemutatásával kezdi, hogy a filozófiai diskurzus egyes formáit hogyan mutatják be filmes formában, majd áttér annak szisztematikus bemutatására, hogy milyen módon vállalkoznak egyes filmek a filozófia feladatára. A The Man Who Shot Liberty Valance, Modern idők, A Mátrix, A makulátlan elme örök napsütése, A harmadik ember, A villódzó és Empire című filmekre összpontosítva Wartenberg bemutatja, hogy ezek a filmek hogyan fejeznek ki értelmes és releváns filozófiai gondolatokat.
Ez a könyv nélkülözhetetlen olvasmány a film, az esztétika és a filmelmélet iránt érdeklődő filozófiahallgatók számára. A film filozófiai vonatkozásai iránt érdeklődő filmrajongók számára is érdekes lesz.
