Thom Jons

Könyv tartalma:

Mi az egyetemes valóság? Érdekli-e ezt a világot egy reális elképzelés arról, hogy milyen az élet a halálon túl?

Kíváncsi-e a mi világunk arra, hogy a mennyország reális bemutatásának megértése hogyan hathat az életünkre az alternatív igazság, a valótlanság, a berögzült önérdek és a rendszerszintű rasszizmus korában?

Érdekelné-e az egyéneket egy olyan elbeszélés a világegyetemünkről, amely nem egy Star Wars-fantázia, és nem is a társadalmi/vallási célokat szolgáló valláspártiak kitalációja? Érdekelné-e bárkit is, hogy felfedezze, mit mondhatnak nekünk az egyetemes tanítók vagy feltámadt lények a halál fátylán túl?

A rasszizmus, a gonoszság, a gyűlölet, a csalás, a kapzsiság, a hazugság, a gyilkosság, a nemi erőszak, az önzés és a többi olyan dolog, ami a mi univerzumunkban rendben van? Ha igen, akkor maga az örök élet fogalma értelmetlen és teljesen életképtelen. Mi, a Kereszt bolygó emberei ezt már jóval több mint kétezer éve tudjuk. Akkor miért jelentenek ezek a kérdések akkora problémát a mai bolygónkon? Elégedettek egyetemes vezetőink a fejlődésünkkel?

Olyan korban élünk, amikor a legnagyobb emberi fogyatékosságunk az, hogy nem értjük meg felemelkedő jövőnket és egyetemes életünk valóságát. A földön embrionális lelkek vagyunk, akiket az anyaméh határai közé zártak. A földről az egyetemes csecsemőkorba lépünk át. Mi történik, amikor kinyílik a szemünk?

Előfeltevés: "A Paradicsom Kapujához annyi út vezet, ahány felemelkedő zarándok megy oda. Minden felemelkedő útja teljesen egyedi. Bármely vallási gyakorlat, amely azt hiszi, hogy birtokában van az "egyetlen és kizárólagos igazságnak", inkább arroganciával beszél, mint az egyetemes igazság ismeretében". Ez a fiktív mű a láthatatlan egyetemes lények szemszögéből és az emberi halál fátylán áthaladt felemelkedők tapasztalataiból reflektál halandó életünkre. Mivel minden lény az Anya/Atya Istenünk gyermeke, mindenki valóban egyenlő testvér; "nincs faji felsőbbrendűség, mert a mennyben nincsenek rasszisták". Ez a regény a valódi emberi egyenlőség ápolására szólít fel a rendszerszintű rasszizmus megszüntetése révén. A halandó lények számára a felemelkedő élet új perspektíváját javasolja.

Tartalom: Az elbeszélés egy dél-amerikai város életének alakulását mutatja be a huszadik század első három évtizedében. A szereplők megtapasztalják a társadalmi megosztottságot, a szegénységet, az első világháborút, a világjárványt, a szesztilalmat, a választójogot, az egyházi erőszakot, a lincselést, a melegházasságot, a gazdasági összeomlást és a rendszerszintű rasszizmust. A történetet a legkülönfélébb szereplők szemszögéből mutatjuk be: bírák, politikusok, gengszterek, tanárok, üzletemberek, katonák, gazdag fehérek, alsóbb osztálybeli fehérek és színesbőrűek. Életükre őrangyalaik és láthatatlan egyetemes tanítóik reflektálnak. Az 1. rész a Thom Jons, a háborús hős és vállalkozó körüli emberek életét mutatja be, aki fokozatosan az élet elutasításába süllyed, és a halált követeli. A 2. rész a lelkek diszpenzációs feltámadása után kezdődik a Mansion One-ra. Az összes feltámadt szereplő tiltakozik az ellen, hogy Thom Jons nem támadt fel. Követelik és megnyerik a Melkizedek előtti törvényszéket, hogy meggyőzzék Thomot, hogy a felemelkedő örök élet valóságába szülessen. Melkizedek bevezetője után a törvényszék az egyes felemelkedők reflexióiból áll a földi életükről, Thom pozitív halandói örökségéről, valamint a feltámadásuk után szerzett tapasztalataikról, tanulságaikról és új perspektíváikról. Meghívják Thomot, hogy csatlakozzon hozzájuk az egyetemes fejlődés, a spirituális fejlődés és a folyamatosan fejlődő élő hit kalandjában.

Mert megértették Isten Felemelkedő Akaratának megtapasztalását az Atya Isten általi személyes szellemi megbízatásuk teljesítésében és az Örökkévaló Anyával való közösségi szolgálati tapasztalatukban.