Tíz nap egy őrültekházában

Olvasói vélemények

Nellie Bly „Tíz nap egy őrültekházában” című könyve megrázó képet ad az 1880-as évekbeli elmegyógyintézetben uralkodó körülményekről, amikor a rossz bánásmódot színlelve tettette magát őrültnek. A könyvből kiderül, hogy milyen brutálisak voltak a betegek, és milyen hiányosságok voltak az elmeegészségügy megértésében a korszakban. Bár az elbeszélés lebilincselő és történelmileg jelentős, az írásmód és néhány szerkesztési probléma miatt kihívást is jelenthet.

⬤ A 19. századi elmegyógyintézetekben tapasztalt embertelen bánásmód éleslátó ábrázolása.
⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely bemutatja Nellie Bly bátorságát és a reformokért tett erőfeszítéseit.
⬤ Történelmi kontextust nyújt a nők és a mentális egészségügyi kezelés témakörében.
⬤ További vizsgálatokat tartalmaz a kor egyéb társadalmi kérdéseiről, gazdagítva az átfogó elbeszélést.
⬤ Általánosságban az oknyomozó újságírás fontos darabjának tekintik, amely hozzájárult a mentális egészségügyi reformokhoz.

⬤ Az írásmód néha terjedelmes és a korszakot tükröző, ezért néha nehezen olvasható.
⬤ Egyes kiadások számos elgépelést és rossz szerkesztést tartalmaznak, ami rontja az általános élményt.
⬤ A brutális bánásmód és az elmegyógyintézetben uralkodó körülmények leírása nyomasztó és nehéz olvasmány lehet.

(827 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Ten Days in a Mad-House

Könyv tartalma:

1887-ben Nellie Bly berontott az ország egyik vezető újságjának, a New York Worldnek az irodájába. Érdeklődését fejezte ki, hogy írna egy történetet az Egyesült Államokban élő bevándorlókról. Bár a szerkesztő elutasította a cikkét, kihívta Blyt, hogy vizsgálja meg New York egyik leghírhedtebb elmegyógyintézetét. Bly nemcsak elfogadta a kihívást, hanem úgy döntött, hogy mentális betegséget színlel, hogy bebocsátást nyerjen, és leleplezze, hogyan kezelik a betegeket. Ezzel a bátor és merész tettével Bly bebetonozta örökségét, mint a történelem egyik legjelentősebb női újságírója.

Nellie Bly 1864. május 5-én született Elizabeth Jane Cochran néven. Családjának jövedelmező malma volt a pennsylvaniai Cochranban. Hatéves korában Bly elvesztette édesapját. Mivel nem tudták fenntartani a földet és a házukat, a család elköltözött. Édesanyja is újraházasodott, de később bántalmazás miatt elvált. Míg az Indiana Teacher's College-ba járt, Elizabeth "e"-t tett a vezetéknevéhez, így lett Elizabeth Jane Cochrane. A család anyagi válsága miatt nem tudta befejezni tanulmányait. Bly már nem járt iskolába, hanem arra koncentrált, hogy segítsen édesanyjának egy panzió vezetésében. Egy nap a feldúlt Bly úgy döntött, hogy nyílt levelet ír a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének. Rövid, de fontos írása rámutatott, hogy a lap negatívan ábrázolja a nőket. A szerkesztő nemcsak elolvasta Bly válaszát, hanem le is nyomtatta a cáfolatát, és felajánlotta Blynak, hogy rovatvezetői állást vállal. Újságíróként a Nellie Bly álnevet vette fel. Bár Bly népszerű rovatíró volt, gyakran kérték fel, hogy csak nőknek szóló írásokat írjon.

Mivel olyan darabokat akart írni, amelyek férfiaknak és nőknek egyaránt szólnak, Bly olyan lapot kezdett keresni, amely lehetővé teszi számára, hogy komolyabb műveket írjon. 1886-ban New Yorkba költözött. Nőként Bly rendkívül nehezen talált munkát. Miután 10 napig elmebetegnek adta ki magát, a New York World egy hatrészes sorozatban közölte Bly cikkeit a Blackwell's Island-i elmegyógyintézetben töltött idejéről. A Ten Days in a Mad-House (Tíz nap az őrültekházában) című cikk hamarosan az Egyesült Államok egyik leghíresebb újságírójává tette Blyt. Ráadásul a történetek gyakorlati megközelítése a ma oknyomozó újságírásnak nevezett gyakorlattá fejlődött. Bly sikeres karrierje új csúcsokat ért el, amikor a népszerű A világ körül 80 nap alatt című könyv elolvasása után úgy döntött, hogy körbeutazza a világot. Útja mindössze 72 napig tartott, ami világrekordot jelentett. Bly csak néhány hónapig tartotta ezt a rekordot.

1895-ben Bly hozzáment a milliomos Robert Seamenhez, és visszavonult az újságírástól. Bly férje 1903-ban meghalt, és ráhagyta egy hatalmas gyártóvállalat irányítását. Az üzleti életben kíváncsisága és független szelleme virágzott. Bly számos, az olajgyártással kapcsolatos találmányt szabadalmaztatott, amelyek közül sokat ma is használnak. Későbbi éveiben Bly visszatért az újságíráshoz, tudósított a nők választójogi mozgalmáról és az első világháborúról. 1922. január 27-én, még íróként dolgozva tüdőgyulladásban meghalt. (womenshistory.org)