Töredékek a veszteség történetéből: A természetipar és a posztkolónia

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Fragments from the History of Loss: The Nature Industry and the Postcolony

Könyv tartalma:

Az antropocén sürgős üzenete a közelgő katasztrófáról arra hív minket, hogy felejtsük el a történelmet, és koncentráljunk a jelenre, amely egy elképzelhetetlen jövő felé tart. Ennek ellensúlyozására Louise Green a természet elméleti keretezésével foglalkozik olyan fogalmakban, mint az "antropocén", a "nagy gyorsulás" és a "rewilding", hogy megvizsgálja, hogyan nézhet ki a természet filozófiája az éghajlatváltozás korában a posztkoloniális Afrika szempontjából.

A frankfurti iskola által kifejlesztett olvasási gyakorlatot felhasználva Green a "globális természetipar" narratív töredékeit rendezi át, amely a természet minden aspektusát a kapitalista termelés logikájának rendeli alá, hogy megzavarja az előítéleteket és a megszokott gondolkodásmódot arról, hogyan élünk az antropocénben. Az éghajlatváltozást a mindennapi élet részletein keresztül vizsgálva, különösen a feltűnő fogyasztás és Afrika kizsákmányolásának történetét, felszínre hozza azokat a mítoszokat és fantáziákat, amelyek a világot a jelenlegi ökológiai válságba juttatták, és amelyek továbbra is alakítják azokat a narratívákat, amelyeken keresztül ezt a válságot megértjük. A New York-i és cornwalli afrikai esőerdő-kiállításoktól kezdve Green azt tárgyalja, hogy az éghajlati katasztrófa ezen ábrázolásai hogyan nem ismerik el az emberiség fogyasztásának egyenlőtlen ütemét, és hogyan ismétlik meg továbbra is az Afrikáról szóló birodalmi narratívákat. Ezt a történelmet és az éghajlatváltozást Dél-Afrika kapitalista modernitásba való belépésének szemszögéből vizsgálva Green amellett érvel, hogy az antropocén eltereli a figyelmet a valódi problémáról, amely nem az ember természethez való viszonya, hanem az emberek egymáshoz való viszonya.

A "Töredékek a veszteség történetéből" egy kifinomult, gondosan érvelő felhívás arra, hogy újragondoljuk, hogyan közelítjük meg az emberek és a világ, amelyben élünk, közötti kapcsolatokat, kihívás mind a jelenlegi korszak, mind az antropocénről szóló tudományos beszélgetés számára.