Történetek a történetekről: A fantázia és a mítosz újjáalakulása

Olvasói vélemények

Brian Attebery „Történetek a történetekről” című könyve a mítoszok és a fantasy irodalom kapcsolatát vizsgálja, bemutatva, hogyan értelmezték újra a szerzők a mítoszokat a különböző kultúrákban és korszakokban. Megvizsgálja a különböző mitológiai hagyományok hatását a fantasy fikcióra, és megvitatja a műfajon belüli narratív és kulturális reprezentáció összetettségét.

Az olvasók dicsérték a könyvet a mítoszok fantasy-irodalomban betöltött szerepének éleslátó elemzéséért és a modern fikció megértésére gyakorolt átalakító hatásáért. Pozitívan emelték ki Attebery alapos feltárását a különböző mitológiai forrásokról, valamint azt a képességét, hogy a kortárs műveket történelmi elemekkel kapcsolja össze. Megjegyezték továbbá a tudományos szigorát és a vita mélységét is, ami értékes forrássá teszi a könyvet a tudósok és írók számára.

Néhány recenzens úgy találta, hogy a könyv nem koncentrált, és hiányolta a különféle példákat, és kissé diszkurzívnak és hiányosnak jellemezte bizonyos kérdések kezelését. Néhány olvasó strukturáltabb megközelítést várt, és úgy érezte, hogy a könyv a témával foglalkozó más művekhez képest korlátozott betekintést nyújt.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Stories about Stories: Fantasy and the Remaking of Myth

Könyv tartalma:

A mítosz szóbeli, kollektív, szent és időtlen. A fantázia modern irodalmi műfaj és népszerű szórakozás.

A kettő azonban mindig is elválaszthatatlanul összefonódott. A Történetek a történetekről című kötet a fantáziát mint olyan színteret vizsgálja, ahol a mítoszok megértésének különböző módjai versengenek, és ahol a mítoszokhoz való új viszonyokat dolgoznak ki.

A könyv átfogó történetet kínál a modern fantasztikumról, valamint érvelést annak természetéről és jelentőségéről. Külön fejezetek foglalkoznak a fantasztikum eredetével a lokalizált mítoszok romantikus keresésében, a primitív felé forduló modernista fantasztikus változatokkal, a világmitológiák tolkien utáni feltárásával, a posztkoloniális reakciókkal az őshonos szakrális elbeszélések nyugati írók általi kizsákmányolására, a keresztény hitre épülő fantasztikumokkal a formát eltipró fundamentalista kísérletek mellett, valamint az egyre kifinomultabb struktúrák, például a metafikció megjelenésével, amelyeken keresztül a valóság mitikus konstrukcióit vizsgálhatjuk.