Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv úttörő ügyvédnők történeteit mutatja be, bemutatva egyedi tapasztalataikat és kihívásaikat egy férfiak által dominált szakmában. Célja, hogy inspirálja az olvasókat, különösen a jog és a női történelem iránt érdeklődőket.
Előnyök:A könyv több mint 100 női jogászról nyújt tanulságos esettanulmányt, részletesen bemutatva gyermekkori élményeiket, motivációikat és karrierjük kihívásait. Szórakoztató, és elmélyül e nők pszichológiájában, és olyan erőt adó elbeszélést nyújt, amely egyszerre inspiráló és informatív. Ideális a feminizmus, a jog és a történelem iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:Néhány olvasó, különösen a tapasztalt jogászok, úgy találta, hogy a könyv nem eléggé mély, és úgy jellemezte, hogy a könyv összefüggéstelen és nem reprezentálja a szakmában felmerülő valós kihívásokat. Azt javasolták, hogy inkább az általános közönségnek, mintsem a tapasztalt jogi szakembereknek való.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Stories from Trailblazing Women Lawyers: Lives in the Law
Könyv tartalma:
A lebilincselő történet arról, hogyan törte át az üvegplafont egy sokszínű női csoport, köztük Janet Reno és Ruth Bader Ginsburg, és hogyan változtatta meg a modern jogi szakmát
A Stories from Trailblazing Women Lawyers című kötetben Jill Norgren díjnyertes jogtörténész száz rendkívüli amerikai ügyvédnő szóbeli történetét dolgozza fel, akik megváltoztatták a jogi szakmát. E történetek közül sokat most először mesélnek el. Ezek a nők felnőttként a frontvonalban harcoltak a jogi egyetemekre való bejutásért és a jó jogi karrierért. Megkérdőjelezték a bevett szabályokat, és áttörték a jogi üvegplafont. Norgren ezen interjúk segítségével írja le az 1960-as évek végén kezdődő mélyreható változásokat, és szövi össze a társadalom- és jogtörténetet a nők egyéni tapasztalataival.
1950-ben, amikor e könyv alanyai közül sokan még gyerekek voltak, a feltételek egyértelműek voltak: évente csak néhány nőt vesznek fel az amerikai jogi egyetemekre, és a diploma megszerzése után szakmai lehetőségeik soha nem érik el a hasonlóan képzett férfiakéit. A Harvard Law School 1950-ig nem is kezdett el nőket felvenni. Sok jogi egyetemen még jóval az 1970-es évekig a férfiak azt mondták a női hallgatóknak, hogy olyan helyet foglalnak el, amelyet talán jobban kihasználna egy férfi hallgató, akinek karrierje lesz, nem pedig gyerekei.
2005-ben az American Bar Association's Commission on Women in the Profession (Amerikai Ügyvédi Kamara Nők a szakmában bizottsága) országos szóbeli történelemkutatási projektet indított el a Women Trailblazers in the Law (Női úttörők a jogban) elnevezésű kezdeményezés keretében: Száz kiemelkedő vezető jogásznőt kértek fel arra, hogy fiatalabb kollégák által készített interjúkban adják elő személyes és szakmai történetüket. Az interjúk, amelyeket a szerző rendelkezésére bocsátottak, lehetővé teszik, hogy ezek a nők szavaikkal írják be magukat a történelembe, olyan szavakkal, amelyek fájdalmat, de ünneplést, humort és komor elmélkedést is kiváltanak. Olyan ügyvédnőkről van szó, akik a tárgyalótermekben, tantermekben, kormányhivatalokban és civil szervezetekben a szakmájuk és a társadalom átalakítására irányuló kitartó és sikeres követeléseikkel megzavarták a világot. Olyan nőkről van szó, akik nem kevesebbet hoztak, mint forradalmat a jogi szakmában.
