Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogó betekintést nyújt a 20. századi japán vidéki életbe, középpontjában Toshie életével egy Niigata melletti faluban. Bár gazdag történelmi és szociológiai betekintést nyújt, egyes olvasók szerint hiányzott belőle a személyes mélység a meghitt családi élmények tekintetében.
Előnyök:Jól megírt történet, élénk leírások, gazdag történelmi és szociológiai kontextus, érzékenység a falusi élet iránt, releváns a japán-amerikai tapasztalatok szempontjából, jól kutatott és részletes.
Hátrányok:Korlátozott személyes feltárása a mély családi problémáknak, néhány olvasó úgy érezte, hogy inkább kommentár, mint elbeszélés, inkább szociológiai, mintsem intim élményként érzékelték.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Toshie: A Story of Village Life in Twentieth-Century Japan
Könyv tartalma:
Sakaue Toshi 1925.
augusztus 14-én született Kosugi faluban, egy bérlő gazdákból és napszámosokból álló családban. A világ, amelybe belépett, a kemény munka, a szegénység, a piszok, a betegségek és a gyakori korai halál világa volt.
Az 1970-es évekre ez a vidéki világ szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. A Toshi ennek a rendkívüli átalakulásnak a története, ahogyan azt maga Toshi látta és megtapasztalta. A könyv a japán vidék átfogó társadalomtörténete a huszadik századi, a „paraszti” társadalomból a „fogyasztói” társadalomba való átmenet során, és egyben egy falusi nő és közössége életének gazdag leírása, amelyet a történelmi események kérlelhetetlen menetelése sodor magával.
Simon Partner Toshi életén keresztül mutatja be a vidéki japán élet valóságát az 1930-as évek depressziója alatt; a mindennapi életet a „szellemi mozgósítás” háborús rendszere alatt; a földreformot és annak következményeit a megszállás alatt; valamint a fogyasztói kultúra gyors kialakulását a mezőgazdasági gépesítés hátterében az 1950-es és 1960-as években. Toshi elbeszélése bizonyos szempontból reprezentatív, más szempontból pedig egyedülálló, és kérdéseket vet fel a huszadik századi japán történelem hagyományos kereteiről, valamint az egyéni cselekvőképesség és választás helyéről egy olyan korszakban, amelyet gyakran a modernitás személytelen erői - a technológia, az államhatalom és a kapitalizmus - uralnak.
