Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv Michael Polanyi árnyalt episztemológiai megközelítését mutatja be, hangsúlyozva a tudás, a nyelv és a tudományos kutatás közötti kapcsolatot. A könyv 14 esszéből áll, amelyek az igazolt tudás összetettségét és az értelmezési keretek szerepét vizsgálják az igazság megértésében.
Előnyök:Polanyi meglátásait mélyrehatónak és nélkülözhetetlennek dicsérik mindazok számára, akiket érdekel az ismeretelmélet, a tudomány vagy a filozófia. A könyvet a szakirodalom értékes kiegészítőjének tekintik, amely egyedülálló perspektívát nyújt a tudás és a hit közötti kölcsönhatásról. A recenzensek elismerően nyilatkoznak arról, hogy Polanyi képes összekapcsolni a tudományos kutatást az etikai megfontolásokkal, és megkérdőjelezi a tudomány objektivitásáról alkotott modern elképzeléseket.
Hátrányok:Néhány olvasó számára Polanyi filozófiai gondolatai bonyolultak vagy nehezen emészthetőek lehetnek. Az is előfordulhat, hogy az ő sajátos ismeretelméleti keretrendszerére támaszkodva korlátozza a tudásról és az igazságról szóló szélesebb körű vitákat a kortárs diskurzusban.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Knowing and Being: Essays by Michael Polanyi
Könyv tartalma:
Az igazság keresése és maga az igazság közötti ellentétből adódó nehézségek miatt Michael Polanyi úgy véli, hogy meg kell változtatnunk az ismeretelmélet alapjait, hogy az elme természetének lényegi részévé tegyük azt a fajta tapogatózást, amely egy probléma felismerését jelenti. Ez a Marjorie Grene által összeállított esszégyűjtemény jól példázza Polanyi ismeretelméletének fejlődését, amelyet először a Science, Faith, and Society című könyvben mutatott be, majd a Personal Knowledge című könyvben rendszerezett.
Polanyi úgy véli, hogy a modern elme dilemmája abból a sajátos kapcsolatból fakad, amely a tudományos megismerés teljes objektivitására vonatkozó pozitivista igény és a múlt század társadalmi és politikai törekvéseit jellemző példátlan erkölcsi dinamizmus között áll fenn. A Tudás és lét első része ezzel a témával foglalkozik. A második rész fejleszti Polanyi azon gondolatát, hogy a centralizáció összeegyeztethetetlen a tudomány életével, valamint a hagyomány és a tekintély tudományban betöltött szerepéről vallott nézeteit.
A harmadik rész hallgatólagos tudásról szóló esszéi közvetlenül a tudományos felfedezés természetével való foglalkozásából indulnak ki, és minden intelligens viselkedés átható alstruktúráját tárják fel. Polanyi úgy véli, hogy minden megismerés magában foglalja a belső nyomoktól a külső bizonyítékok felé való elmozdulást.
Ezért a megismerés folyamatának magyarázatához ki kell dolgoznunk egy elméletet az élőlények természetéről általában, beleértve az élőlények azon aspektusát, amelyet "elmének" nevezünk. A negyedik rész ezt a témát dolgozza ki.
