Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv az emberi erőszak gyökereit a mimetikus elmélet szemszögéből vizsgálja, betekintést nyújt az irigység, a rivalizálás és a társadalmi konfliktusok dinamikájába, miközben elmélkedéseket és megoldásokat kínál a modern problémákra. A könyv történelmi és kortárs példákból merít, hogy szemléltesse mondanivalóját, és kritikus gondolkodásra ösztönöz a mai világban tapasztalható erőszakkal és pusztítással kapcsolatban.
Előnyök:A könyv a mimetikus elmélet alapján mély betekintést nyújt az emberi viselkedésbe és az erőszakba. Olyan friss nézőpontot kínál, amely megváltoztatja az olvasók szemléletét az interperszonális kapcsolatokról és a társadalmi kérdésekről. Az esszék jól kutatottak, és szakemberek szakértelméből állították össze őket. Emellett gyakorlatias vitákat is tartalmaz a konfliktuskezelésről és a vallás szerepéről e kérdések kezelésében.
Hátrányok:Néhány olvasó számára kihívást jelenthetnek a mimetikus elmélet fogalmai, ha nem ismeri a témát. A könyv sűrű lehet, és alapos olvasást igényelhet a bemutatott következmények és érvek teljes megértéséhez.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Can We Survive Our Origins?: Readings in Ren Girard's Theory of Violence and the Sacred
Könyv tartalma:
Vajon a vallások eredendően erőszakosak (ahogyan azt az "új ateisták" állítják)? Vagy, ahogy Girard állítja, funkcionálisan racionális eszközök, amelyeket azért fejlesztettek ki, hogy kezeljék és megbirkózzanak azzal az eredendően erőszakos, elszabadult dinamikával, amely az emberi társadalmi szervezetet az emberi történelem minden korszakában jellemzi? Vajon csökken-e az erőszak a szekuláris modernitás poszt-krisztusi korszakában (ahogyan Steven Pinker és mások állítják)? Vagy inkább fokozott, sőt apokaliptikus veszélynek vagyunk kitéve megnövekedett cselekvési erőink és csökkent társadalmi-szimbolikus védelmünk miatt? Rene Girard mimetikus elméletét lassan, de fokozatosan az alapvető antropológia huszadik századi kritikai gondolkodásához való egyik legmarkánsabb áttörő hozzájárulásként ismerik el: különösen azért, mert képes modellezni és magyarázni az erőszakos szakralitásokat, az ókoriakat és a moderneket.
A jelen kötet ezt a magyarázó erőt evolúciós és darwini keretbe helyezi. Azt a kérdést teszi fel: Mennyire jelentenek ma is olyan alapbeállítást az erőszakot kontrolláló kulturális mechanizmusok, amelyek lehetővé tették az emberiség számára, hogy átlépje a hominizáció küszöbét - azaz, hogy túléljen és fejlődjön evolúciós kialakulása során -, amelyek elpusztításunkkal fenyegetnek? Képesek vagyunk-e túllépni rajtuk, és kikerülni a gravitációs mezőjükből? A darwini túlélésre kell-e tekintenünk - vagy túl kell-e tekintenünk rajta? Mi - és hol (ha van egyáltalán valahol) - a megváltás?
