Értékelés:
Max Velmans „A tudat megértése” című könyvét dicsérik a tudat tanulmányozásának éleslátó és eredeti megközelítéséért, különösen a reflexív monizmus mellett való kiállása miatt. Átfogó áttekintést nyújt a tudattal kapcsolatos nyugati filozófiai nézőpontokról, miközben a nem szakemberek számára is hozzáférhető marad. Néhány recenzens azonban megjegyezte, hogy hiányzik belőle az interdiszciplináris áttekintés, és egyes olvasók számára bonyolult vagy nehézkes lehet.
Előnyök:⬤ Éleslátó és eredeti kiegészítés a tudattudományokhoz.
⬤ Átfogó áttekintést nyújt a tudat különböző elméleteiről.
⬤ Egy újszerű megközelítés (reflexív monizmus) mellett érvel, amely a dualista és a fizikalista nézőpontokat ötvözi.
⬤ Nem szakemberek számára is olvasható, ugyanakkor alapos.
⬤ Fontos kérdéseket vet fel a tudat és a szubjektív tapasztalat természetével kapcsolatban.
⬤ Nem interdiszciplináris áttekintés; inkább Velmans elméletére összpontosít, mint egy szélesebb perspektívára.
⬤ Néhányan bonyolultnak vagy „agyzsibbasztónak” találták a könyvet.
⬤ A második rész egyes olvasók számára hosszadalmasnak és ismétlődőnek tűnhet.
⬤ Nem foglalkozik a tudatosság keleti hagyományaival, ami néhány olvasót frusztrálhat.
(8 olvasói vélemény alapján)
A tudat megértése, 2. kiadás egyedülálló áttekintést és értékelést nyújt a tudatossággal kapcsolatos tanulmányokról, valamint a tudat eredeti elemzését, amely ötvözi a tudományos eredményeket, a filozófiát és a józan észt. A széles körben dicsért első kiadásra építve ez az új kiadás friss kutatásokkal bővül, és úgy mélyíti el az eredeti elemzést, hogy az tükrözi a tudat megértésében az elmúlt 10 évben bekövetkezett alapvető változásokat.
A könyv három részre tagolódik; az első rész a tudatosság jelenlegi elméleteit tekinti át, értékelve azok erősségeit és gyengeségeit. A második rész a tudat megértését az első elvekből kiindulva rekonstruálja, kezdve a fenomenológiával, és annak közelebbi vizsgálatához vezet, hogy a tudatos tapasztalat hogyan kapcsolódik a fizika által leírt világhoz és az agyi információfeldolgozáshoz. Végül a harmadik rész néhány alapvető kérdéssel foglalkozik, például azzal, hogy mi a tudat és mit tesz, és hogyan illeszkedik a fejlődő világegyetemhez. Mivel a könyv felépítése a terület alapvető áttekintésétől a fokozatosan mélyebb elemzés felé halad, a könyv egyaránt használható a témában újonnan járók és a már befutottabb kutatók számára.
A tudat megértése egy olyan történetet mesél el, amelynek van eleje, közepe és vége, és amely integrálja a tudat filozófiáját a tudománnyal. Összességében a könyv egyedülálló perspektívát nyújt a tudat problémáinak kezeléséhez, és mint ilyen, nagy érdeklődésre tarthat számot a pszichológusok, filozófusok, idegtudósok és más, a test és elme kapcsolatával foglalkozó szakemberek, valamint mindazok számára, akiket érdekel ez a téma.
