Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Dominance Without Hegemony: History and Power in Colonial India
Mi a gyarmatosítás és mi a gyarmati állam? Ranajit Guha rámutat, hogy a dél-ázsiai gyarmati állam alapvetően különbözött az azt szülő nagyvárosi polgári államtól. A nagyvárosi állam hegemón jellegű volt, és uralmi igénye olyan hatalmi viszonyon alapult, amelyben a meggyőzés felülmúlta a kényszerítést.
Ezzel szemben a gyarmati állam nem volt hegemón, és uralmi struktúrájában a kényszerítés volt a legfontosabb. A dél-ázsiai gyarmati állam eredetisége éppen ebben a különbségben rejlett: történelmi paradoxon, hogy a nyugati világ legjelentősebb demokráciája autokráciát hozott létre és tartott fenn keleten. Ez a nem hegemón állam nem tudta magához asszimilálni a gyarmatosított civil társadalmát.
Így a gyarmati állam, ahogyan Guha ebben a szorosan érvelő műben meghatározza, paradoxon volt - hegemónia nélküli uralom. A hegemónia nélküli dominanciának volt egy nacionalista aspektusa is.
Ez a politika elit és alárendelt területei közötti strukturális szakadásból, és az indiai burzsoázia ebből következő kudarcából fakadt, hogy a nép életének és tudatának hatalmas területeit egy alternatív hegemóniába integrálja. Ezt a kényszerhelyzetet a hatalomnak a tömegek mozgósításával és egy alternatív történetírás létrehozásával történő megelőzésének nacionalista projektje szempontjából tárgyaljuk.
Mindkét törekvés során az elit azt állította, hogy a nemzetként konstituált nép nevében beszél, és megpróbálta megkérdőjelezni egy idegen rezsim azon igényét, hogy a gyarmatosítottakat képviselje. A hatalomra törekvő és a hatalom birtokosa közötti rivalizálás lényegében a hegemóniáért folytatott küzdelem volt.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)