Utilitarizmus

Olvasói vélemények

John Stuart Mill „Utilitarizmus” című műve klasszikus filozófiai mű, amely megfogalmazza és megvédi az utilitarizmus mint etikai elmélet fogalmát. Az ismertetők rávilágítanak Mill érveinek mélységére, eszméinek az etikára gyakorolt hatására, valamint azokra a kihívásokra, amelyekkel az olvasónak szembe kell néznie sűrű prózájának megértése során. Sok olvasó elgondolkodtatónak találja a könyvet, még akkor is, ha nem ért egyet Mill következtetéseivel. Összességében a könyv alapvető bevezetésként szolgál az utilitarizmusba, bár alapos olvasást igényelhet.

A könyvet dicsérik az utilitarizmus mélységéért és meglátásaiért, ami az etika egyik alapvető szövegévé teszi. Mill érvei logikus gondolkodásra és erkölcsi megfontolásra ösztönöznek. Sokan fontos és lebilincselő olvasmánynak tartják, amely átfogó áttekintést nyújt az utilitarista filozófiáról. Történelmi jelentősége miatt is jegyzik, és a filozófia iránt érdeklődők számára kötelező olvasmánynak számít.

Számos kritika rámutat Mill írói stílusának nehézségére, sűrűnek és esetenként nehezen érthetőnek írják le. Néhány olvasó megemlíti, hogy többször is el kell olvasni egyes részeket ahhoz, hogy a fogalmakat teljes mértékben megérthessük. A könyvet nem tartják könnyű olvasmánynak, és bár gazdagító, nem biztos, hogy a kezdő filozófusok számára azonnal hozzáférhető.

(85 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Utilitarianism

Könyv tartalma:

Az utilitarizmus egy filozófiai értekezés, amelyet John Stuart Mill írt, és először 1861-ben jelent meg. A könyv Mill etikai elméletét, az utilitarizmust mutatja be, amely szerint a cselekedeteket aszerint kell értékelni, hogy képesek-e a lehető legtöbb ember számára a legnagyobb boldogságot előidézni.

Mill amellett érvel, hogy ennek az elvnek kellene minden erkölcsi döntés alapjául szolgálnia, és hogy ez az elv vezérelheti az egyének, a kormányok és a társadalmak számára a legnagyobb számú ember számára a legnagyobb jó elérését. A könyv öt fejezetre tagolódik, az első fejezet az utilitarista filozófiáról és annak eredetéről nyújt áttekintést. A második fejezet a boldogság fogalmát vizsgálja, valamint azt, hogy hogyan mérhető és értékelhető.

A harmadik fejezet az igazságosság szerepét tárgyalja az utilitarizmusban, míg a negyedik fejezet az egyéni jogok és a nagyobb jó közötti kapcsolatot vizsgálja.

Az utolsó fejezet az utilitarizmussal kapcsolatos kritikákkal foglalkozik, és válaszokat ad ezekre az ellenvetésekre. Az utilitarizmust az etika egyik legnagyobb hatású művének tartják, és megjelenése óta széles körben tanulmányozzák és vitatják.

Dicsérik az utilitarista filozófia világos és tömör bemutatásáért, valamint a kortárs erkölcsi kérdések szempontjából való relevanciájáért. Ugyanakkor bírálták azért is, mert a kollektív jót helyezi előtérbe az egyéni jogokkal szemben, és nem veszi figyelembe az emberi motivációk és érzelmek összetettségét. Folyamatosan arról tájékoztatnak bennünket, hogy a hasznosság bizonytalan mérce, amelyet minden egyes ember másként értelmez, és hogy nincs más biztonság, mint az igazságosság megváltoztathatatlan, kimondhatatlan és félreérthetetlen diktátumai, amelyek önmagukban hordozzák bizonyítékaikat, és függetlenek a vélemények ingadozásától.

Ebből azt gondolnánk, hogy az igazságosság kérdéseiben nem lehet vita; hogy ha ezt tekintjük szabályunknak, akkor annak alkalmazása bármely adott esetben olyan kevés kétséget hagyhat bennünk, mint egy matematikai bizonyítás. Ez a ritka antikvárius könyv a régi eredeti példány fakszimile újranyomása, és tartalmazhat néhány hiányosságot, például könyvtári jeleket és bejegyzést. Mivel úgy véljük, hogy ez a mű kulturális szempontból fontos, a világirodalom védelme, megőrzése és népszerűsítése iránti elkötelezettségünk részeként elérhetővé tettük megfizethető, jó minőségű, korszerű, az eredeti műhöz hű kiadásban.