Olvasói vélemények
Összegzés:Nadia Owusu „Aftershocks” című memoárja egy mélyen intim és gyönyörűen megírt felfedezés az identitásról, a hovatartozásról és a trauma hatásáról. A szerző személyes elbeszélését történelmi kontextussal és kulturális háttérrel szövi össze, reflektálva a több országon átívelő, faji identitására és tapasztalataira. Bár a prózát gyakran dicsérik lírai minőségéért, néhány olvasó túlterhelőnek találta a memoár érzelmi súlyát, és könnyedebb hangvételre vagy strukturáltabb elbeszélésre vágyott.
Előnyök:⬤ Jól megírt, gyönyörű, lírai próza.
⬤ Magával ragadó személyes történet, amely az identitás, a hovatartozás és a trauma összetett témáit járja körül.
⬤ Gazdag történelmi és kulturális kontextusokat tartalmaz.
⬤ Mély gondolkodásra késztet személyes és társadalmi kérdésekkel kapcsolatban, arra ösztönözve az olvasót, hogy vizsgálja meg saját életét.
⬤ A metaforák erőteljes használata, különösen a földrengések és az érzelmi utórengések tekintetében.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó szerint az általános hangvétel lehangoló és humortalan.
⬤ A nem lineáris történetmesélés és a hosszadalmas történelmi kontextus egyesek számára elvonta a figyelmet a személyes elbeszélésből.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy a szerző még mindig a válság közepén van, és nem oldotta meg teljesen a problémát, ami frusztrációhoz vezetett.
⬤ A könyv egyes részei néhány olvasót összezavartak, és további kutatást igényeltek a teljes megértéshez.
(60 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Aftershocks
Könyv tartalma:
Kivételes memoár a fajról, a családról és a hovatartozásról egy olyan pillanatban, amikor az identitás és a megosztottság uralja a világpolitikát.
A katasztrófában éltem, és a katasztrófa bennem élt. Közös nyelvünk a mennydörgés és a visszhang.
Amikor Nadia Owusu kétéves volt, édesanyja elhagyta őt és kishúgát, és Tanzániából az Egyesült Államokba menekült. Tizenhárom éves korában szeretett ghánai apja rákban meghalt. Ő és a húga egyedül maradtak, egy mostohaanyával, akit nem szerettek, és sodródtak.
Nadia Owusu soknyelvű, sok hazával és identitással rendelkező nő. Rómában, Dar-es-Salaamban, Addisz-Abebában, Kumasiban, Kampalában és Londonban nőtt fel. És minden új helyhez új nyelv, új identitás és új otthon tartozott. Időnként hontalannak, anyátlannak és identitás nélkülinek érezte magát. Máskor többféle identitás háborúzott benne. Nem csoda, hogy elkezdett törésvonalakat érezni az önérzetében. Nem csoda, hogy ezek a törésvonalak végül megrepedtek.
Az Aftershocks arról szól, hogyan húzta ki magát a roncsokból. Ez a bensőséges történet a kortárs politikát uraló bevándorlásról és megosztottságról szóló hírek mögött. Nadia Owusu megdöbbentően megindító és hihetetlenül időszerű memoárja a globalizáció árnyalt portréja belülről, egy válságban lévő, széttöredezett világban.
