Wild Materialism: The Ethic of Terror and the Modern Republic
A Vad materializmus a kortárs politikai filozófia három kapcsolódó kérdését érinti. Ha a különböző társadalmi érdekek és igények konstitutívan antagonisztikusak, hogyan tud a heterogenitásból társadalmi egység kialakulni? Szükség van-e az ilyen egységnek megfelelő univerzálékra, és ha igen, melyek ezek, hol találhatók, vagy hogyan épülnek fel? Végül, hogyan kell felülvizsgálni a demokrácia fogalmát a gazdasági globalizációra, az állami és nem állami terrorizmusra, valamint a vallási, etnikai vagy nemzeti fundamentalizmusra adott válaszként?
A terror fogalmát polemikusan rehabilitálva Lezra amellett érvel, hogy a terror társadalmi univerzálisként működhet és kell is működnie. A terror a magán- és a közszféra között veszélyesen elhelyezkedve a korlátlan, tárgy nélküli szorongás élménye. Ez valami más, mint az emberek különböző osztályainak érdeke; nem olyan fogalom (mint az egyenlőség vagy a biztonság), mint amilyenre az univerzális állítások hagyományosan támaszkodnak.
Lezra szerint azonban a terror fogalmi hiányossága paradox módon az egyetlen megfelelő, világi módot kínálja az etikai és politikai ítéletek artikulálására. A társadalmi terror - javasolja drámai módon - az az alap, amelyre a terrorista fundamentalizmusok kritikáját kell építeni. Úttörő módszertani párbeszédet nyit.
Freud munkássága és Althusser kései felfogása, az aleatórikus materializmus között Lezra megmutatja, hogyan lehet a terror etikáját, a politikai szférában pedig egy radikálisan demokratikus köztársaságot építeni arra, amit ő "vad materializmusnak" nevez.
A Vad materializmus a kulturális szövegek közeli olvasását a radikális-demokrata és radikális-republikánus hagyományok műveinek részletes feldolgozásával ötvözi. Szorosan érvelő téziseinek eredetiségét a könyv fókuszának szélessége - amely felöleli a "ketyegő bomba" forgatókönyvével kapcsolatos vitákat; az ETA által Luis Carrero Blanco admirális ellen 1973-ban Madridban elkövetett merénylet körülményeit - követi és egészíti ki; Gillo Pontecorvo filmjei; Sade republikánus írásai; Marx kritikája Hegel jogfilozófiájáról; és a kortárs radikális republikanizmus gyökerei a kora újkori politikai teológiában (Bodin, Shakespeare, Parsons, Siliceo).
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)