Értékelés:

A könyv árnyaltan vizsgálja a vallásnak a hadviselésre gyakorolt hatását, megkérdőjelezve a vallásnak a konfliktusok okaként való általános felfogását. A szerző, Hassner különböző dimenziókat vizsgál, például a csaták időzítését, a szakrális terek jelentőségét és a vallási vezetők szerepét katonai kontextusban. A könyv felépítése jól szervezett, minden fejezet más-más, a vallás és a háború kölcsönhatásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.
Előnyök:A könyv éleslátó, és új perspektívát nyújt a vallás háborúban betöltött szerepéről, túllépve a szélsőségekre való tipikus összpontosításon. Jól strukturált és olvasmányos, az összetett gondolatokat is érthetővé teszi. A szerző történelmi példákra és személyes anekdotákra támaszkodik, amelyek lebilincselőek és informatívak. A szerző tudományos háttere hitelessé teszi elemzését.
Hátrányok:Néhány olvasó talán fárasztónak találja a tartalom ismétlődő előnézeti és áttekintő áttekintését. Annak ellenére, hogy alapos, a könyv nem terjed ki a téma minden aspektusára, és azok, akik átfogó vizsgálatot keresnek, hiányolhatják. A nem akadémikus közönségnek is nehézséget okozhatnak bizonyos fogalmak, bár a könyv célja, hogy megközelíthető legyen.
(2 olvasói vélemény alapján)
Religion on the Battlefield
Hogyan alakítja a vallás a modern csatateret? Ron E. Hassner azt javasolja, hogy a vallás erőtöbbszörözőként működik, és egyszerre teszi lehetővé és korlátozza a katonai műveleteket.
Ez nemcsak a vallási radikalizálódott harcosokra, hanem a hivatásos katonákra is igaz. Az elmúlt évszázadban a vallás befolyásolta a modern hadseregeket a támadások időzítésében, a támadási célpontok kiválasztásában, abban, hogy az egységek milyen buzgalommal hajtják végre küldetésüket, és hogy az egyes katonák mennyire képesek szembenézni a háború kihívásaival. A vallási eszmék nem adták meg az okokat, amiért a hagyományos hadseregek harcolnak, de a vallási gyakorlatok befolyásolták a képességüket, hogy ezt hatékonyan tegyék.
A Vallás a csatatéren című könyvében Hassner a vallás mindennapi gyakorlására összpontosít katonai kontextusban: a vallásgyakorlók imáira, rituáléira, böjtjeire és ünnepeire, akik a fegyveres konfliktusok ellenfeleinek, nézőinek és megfigyelőinek nagy részét alkotják. Annak bemutatásához, hogy a vallási gyakorlatok befolyásolták a harctéri döntéshozatalt, Hassner a legtöbb példát a nyugati hadseregek részvételével zajló nagy háborúkból veszi.
Ezek közé tartoznak a brit katonák az I. világháború lövészárkaiban, az amerikai pilóták a II.
világháborúban, valamint az amerikai tengerészgyalogosok Irakban és Afganisztánban. Hassner bemutatja, hogy még a modern, racionális és bürokratizált katonai szervezetek is figyelembe vették - és figyelembe kell venniük - a vallási gyakorlatot a háború vezetése során.